Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napi fogyasztási cikkek gyártói mellett a bankszektor, a mobilkommunikációs cégek, valamint a médiumok képviseltetik magukat évről évre a nyári fesztiválok támogatói között. Bár idén sem volt sokkal nehezebb szponzort találni az „országos” jelzővel illetett fesztiválokhoz, a támogatás nagy része felett ma már nem a szervezők rendelkeznek.
Átalakulóban a szponzorpénzek
Az utolsó nagy boom a mobilkommunikációs piaci verseny kiéleződése környékén volt, azóta a nyári fesztiválok szervezői nem számíthatnak a szponzorációs bevételek növekedésére, új belépő már nem nagyon akad ezen a piacon – mondja Bukovinszky Béla, a Wanted és a Hegyalja fesztiválokat szervező Delta Fest Kft. munkatársa. Ráadásul a piaci helyzet – a sörgyárak esetében az olcsó dobozos sörök importja okozott komoly gondot – is több szereplőt a szponzorációs büdzsé lefaragására ösztönöz. A nem profitorientált, civil szerveződésű, illetve a magaskultúra értékeit közvetítő rendezvények pedig jellemzően az állami támogatások visszafogása okán kerültek nehéz helyzetbe, illetve maradhatnak el az idén.
A szervezőknek így hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a költségvetés mind nagyobb hányadát teremtsék elő a jegyárbevételből, így az idén is 20 százalékot meghaladó mértékben nőnek a jegyárak. Bukovinszky hozzáteszi, hogy az elmúlt évek mindegyikében az infláció duplájával–négyszeresével drágultak a fesztiválbelépők. A szponzorcégek összes ráfordítása eközben nem változott a szervező szerint, a felhasználás módja viszont jelentősen átalakult. Az összköltések arányában ma kevesebb támogatási forrás felett rendelkeznek a szervezők, mint korábban, mivel a cégek saját promócióikra fordítanak sokat, amely sokszor önálló programhelyszín is lehet, vagy egy-egy színpad 50-70 százalékos finanszírozása. Ma tehát a vonal alatti (btl) marketingért felelős ügynökségek néha többet profitálhatnak a kockázatot is vállaló fesztiválszervezőknél.
A fesztiválpiacon a következő évek az identitáskeresés jegyében telnek majd, ugyanis a piac telítődött, a verseny pedig kikényszeríti a saját arculat megteremtését és kommunikálását, valamint a nemzetköziesedést az előadókat illetően. Már ma is látszik, hogy a Hegyalja Fesztivál erősen az északkelet-magyarországi helyi sajátosságokból merít, a Wanted némileg rockosabb zenei kínálatot nyújt, a soproni Volt Fesztiválra az újszerűség és a magas minőségi színvonal a jellemző, míg az EFOTT esetében az egyetemista-főiskolás összefogáson van a hangsúly.
Új szponzorok a szigeten
Schindler Endre, a Sziget Szervezőiroda stratégiai marketingvezetője szerint idén sem könnyebb, sem nehezebb nem volt szponzorokat találni a társaság által szervezett rendezvényekre. A Sziget, a Gyereksziget, az Extrémsport Sziget és a Budapest Parádé támogatóinak 90 százalékával már megkötötte a cég a szerződést. Továbbra is főtámogatója a Szigetnek a Pannon GSM és a Dreher, de például idén új banki partnerrel indul a rendezvény: az OTP helyett a Kereskedelmi és Hitelbank szállítja a bankjegykiadó automatákat és állít fel bankfiókot, ám ennél szélesebb körű promóciós tevékenységre is készül a pénzintézet. Szintén új attrakció lesz idén a három Tesco áruház, de új szponzornak számít a British American Tobacco is, amely a Philip Morrist, valamint a RedBull, amely a Bombát váltja fel.
A legnagyobb magyarországi – mintegy 20-25 ezer külföldi látogatót is vonzó – kulturális rendezvény, a Sziget Fesztivál 1,7 milliárd forintos büdzséjének a harmadát adják a szponzorációs bevételek, 4 százalékát a vendéglátásból befolyt összeg és – az előzetes ígéretek szerint – mindössze 5 százalékát az állami támogatás. A költségvetés fennmaradó részét, valamivel több mint 60 százalékát, a jegybevételekből kell fedezni.
A Viva a hitelességét erősíti
A nyári fesztiválok egyik leggyakrabban látható médiatámogatója, a könnyűzenei műsorokat sugárzó Viva tv két feltételt támaszt a támogatandó rendezvénnyel szemben. Legyen az érdekes a csatorna közönségének – a célcsoportot a 15–29 éves városi fiatalok alkotják –, valamint szerepeljen a Viva a fesztivált hirdető kampány médiabüdzséjében – tudtuk meg Málnay B. Leventétől, a csatorna kereskedelmi igazgatójától. A támogatott rendezvények pedig jelentős kedvezményben részesülnek bónusz reklámidő formájában.
Az, hogy miért is érdemes jelen lenni a nyári fesztiválokon, elsősorban nem a nézettségi adatokkal magyarázható. Ezek a szereplések inkább a csatorna hitelességét erősítik: a közelmúltban végzett kutatások tapasztalatai szerint a fiatalok fontos információforrása a zenecsatorna e rendezvényekkel kapcsolatban is.
A szakértő úgy véli, hogy a részvétel a reklámozóknak is egyre fontosabb lesz a meddőszórást minimalizáló, célzott marketingkommunikációs gyakorlat terjedésével. Az utóbbi években ugyanis a fesztiválok programja a közönséggel együtt szegmentálódik, és a rétegfesztiválok közönsége jóval fogékonyabb az ízlésvilágához igazított üzenetekre, mint a tömegrendezvények látogatói. A tömegesemények szűkülő kínálatában mindez fokozódó versenyt jelenthet a reklámozók számára a szponzorációért, mivel egy termékkategóriában csak egy gyártó kerülhet a támogatók közé.
A támogatóknak Málnay szerint érdemes átgondolni, hogy melyik rendezvényen éri meg állandóan frissíteni a promóció típusát: a Viva esetében a Budapest Parádén használt kamion állandó közönségsiker, így ez stabil eleme a nyári promócióknak, a Szigeten viszont változtat a csatorna. Azt egyébként, hogy mennyit érdemes a támogatásban foglalt kedvezményen felül a promócióra költeni, jellemzően az adott kommunikációs zaj határozza meg. A Budapest Parádén például évről évre a legnépszerűbb kamionok között van a Viváé, így ezt érdemes fejleszteni, a Szigeten ezzel szemben elsősorban a műsorkészítésre koncentrál a csatorna.
