Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi gyógyszervihar kapcsán igen sok vita folyt arról, kell-e, és ha igen, mennyire szigorítani a gyógyszerpromóciót, illetve -reklámozást. A kormány álláspontja elsősorban az volt, hogy a túlzott fogyasztásnövekedés egyik oka a gyógyszerpiaci reklámdömping lehet. Mindemellett nyílt titokként kezeli a szakma, hogy az orvosokat több esetben egzotikus országokban rendezett konferenciákkal, értékes ajándékokkal vagy receptenként fizetett tiszteletdíjjal jutalmazták a gyártók, ha az ő készítményüket preferálták a vényíráskor. Tény, hogy a gyártók rengeteget – egyes számítások szerint a bevételek 20-25 százalékát – költenek marketingre, sokszor többet, mint kutatásra. Azt sem vitatja senki, hogy a medicinák magas fogyasztása mellett, tonnaszám dobják ki az emberek a fel nem használt készítményeket. Jelenleg a háziorvosi látogatások 75 százaléka gyógyszerfelírással végződik, a felírt gyógyszerek 10 százalékát soha nem váltják ki, a kiváltott gyógyszerek 20 százalékát pedig nem veszik be a betegek. Évente 2500 tonna gyógyszer kerül így a kukába, ami 30-35 milliárd forintnyi felesleges kiadást eredményez. Ehhez pedig nagyban hozzájárul a betegek alulinformáltsága. A szaktárca ezért tavaly már szigorította gyógyszerpromócióról szóló jogszabályt, az őszi ülésszak során tárgyalandó, a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvény keretében még rigorózusabb szabályozással nézhetnek szembe a gyártók.
Részben a tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően ma már jóval részletesebbek és informatívabbak a patikaszerek tájékoztatói, a gyógyszertárakban pedig egyre sűrűbben találhatók betegtájékoztató könyvek. A kormány törekvése ugyanis egyrészt az, hogy a betegek ne kizárólag az orvosától kapjanak „gyógyszerajánlatot”, másrészt nagy hangsúlyt kell fektetni az orvosok széles körű tájékozottságára is: fontos, hogy a medicinát felíró doktor ne csak az adott készítményről rendelkezzen információval, hanem el tudja helyezni a terméket a betegséghez kapcsolódó gyógyszerek között – ismerve a hatóanyagokat, a mellékhatásokat és nem utolsósorban az árakat.
Részben e törvényi szigorításnak köszönhetően a gyártók is új etikai kódexet készítettek. A korábbi kódex 1996-tól volt érvényben, és bár az évek során többször megújult, az uniós csatlakozás miatt mégis szükségessé vált egy, az európai normákat figyelembe vevő dokumentum elkészítése. Az iránymutatót már elfogadta a két nagy gyógyszerszövetség, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. A kódex elsősorban a promóciót, azon belül is az ajándékozást, az utaztatást és a reklámozást szabályozza – szakmabeli vélemény szerint közel olyan szigorral, mint a most készülő jogszabály. A jövőben például magyarországi gyógyszercég kizárólag magyar orvosoknak nem tarthatna külföldi konferenciát. Továbbá limitálnák a szabadidős tevékenységeket az ilyen rendezvényeken – vagyis a konferencián valóban a szakmai programoknak kell majd dominálniuk.
A most készülő gyógyszerpiaci rendtartás a piac egészét – így a reklám és a promóció mellett az árképzést, a patikák működését és a tb-támogatást is – szabályozza. A tervezet kialakításában részt vettek a betegképviseletek, a reklámszervezetek és a Gazdasági Versenyhivatal munkatársai is. A tervezet szerint továbbra is tilos lesz reklámozni a vényre kapható medicinákat, de több korlátot állítanak az otc (vény nélkül kapható) szerek hirdetése elé is. A jogszabálytervezet megemlíti például: a reklám nem sugallhatja, hogy az adott készítmény mellőzése egészségkárosodáshoz vezethet vagy nem utalhat orvosi vizsgálat nélkül felállítható diagnózisra.
Jelentősen bekorlátozza a tervezet az orvoslátogatók mozgásterét, a forgalmazók és a gyártók gyakorlatilag nem motiválhatnák anyagilag a doktorokat, az adható ajándék értéke ugyanis nem érheti el a 600 forintot sem. Ezzel együtt várhatóan nagyobb lesz a gyártók tájékoztatási kötelezettsége. A jelenleginél több információt kell majd feltüntetni a dobozokon, ráadásul a készítmények nevét Braille-írással is fel kell majd tüntetni a csomagoláson. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ma a készítmények töredéke felel meg ezeknek a tájékoztatási követelményeknek, a módosítások azonban nem rónak aránytalan terhet a gyártókra: míg az új készítményeket már a szigorított feltételeknek megfeleően lehet csak bevezetni a piacra, addig a már kapható gyógyszereknél átmeneti időt adna a jogszabály. Korlátoznák a gyógyszerminták felhasználását is: míg eddig lehetőség volt arra, hogy bizonyos készítményket közvetlenül a fogyasztókhoz juttasson el a gyártó, illetve a forgalmazó, a tervezet szerint a jövőben erre csak orvoson keresztül lesz mód. A piac újraszabályozásakor egyes recept nélkül kapható készítmények esetében ismét előveszik a gyógyszertáron kívüli értékesítés ügyét, ennek engedélyezésére egyébként az Európai Bíróság döntése is kötelezi Magyarországot.
