Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy külföldi kutatás szerint 7 éves kortól etikus a gyerekeket reklámokkal megszólítani, a magyarországi gyakorlat azonban már 3–5 éveseknek szóló hirdetéseket is ismer, noha itt is a 6 éves korhatár „ajánlott”. Pszichológiai kutatások és a tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a gyerekek csupán 10–12 éves koruktól képesek a reklámok kritikus befogadására, illetve annak megkülönböztetésére. A gyerekek voltaképpen szűretlenül fogadják be a reklámüzeneteket, ami részben annak tudható be, hogy nagyon kedveltek a reklámfilmek körükben és minimális az elutasítás aránya – mondta Barna Tamás, a Republic of Art reklámügynökség ügyvezető igazgatója. A reklámhatékonyság éppen ezért a gyerekkorosztályokban a legjobb. A 8–14 évesek 57 százaléka olvas vagy néz szívesen hirdetéseket – idézi egy kutatás eredményét Iván Gábor, a Café Reklám ügyvezető igazgatója. A felelősség ennek ellenére alapvetően a szülőké, bár a reklámkészítőknek is figyelembe kellene venniük ezt a sajátosságot – vallják a szakértők.
A nyugat-európaihoz hasonlóan a magyarországi gyakorlatban is előfordulnak olyan esetek, amikor megkérdőjelezhető a reklámkészítő etikus magatartása – véli a fogyasztói magatartás trendjeit kutató Törőcsik Mária. Elsősorban azok a spotok és üzenetek kifogásolhatók, amelyek megkérdőjelezik a család és a szülő gyerekekhez fűződő hagyományos kapcsolatát, például ha a gyártó édességét a nagymama süteménye fölé helyezi. Kérdéses továbbá azon reklámok elfogadhatósága, amelyek úgynevezett márkaterrort (a közösség kizárja azokat a tagokat, akik nem az adott termékeket hordják vagy fogyasztják) váltanak ki, illetve erősítenek a gyerekközösségekben – fűzi hozzá a kutató.
A reklám mindazonáltal nem okolható egyedülállóan a gyerekekkel kapcsolatos problémákért, mivel maga a környezet változott meg, aminek a hirdetések csupán egy szeletét teszik ki – vélekedik Törőcsik. A gyerekek súlya jelentősen megnőtt a reklámpiacon az elmúlt 10-15 évben, ami nagyrészt az önálló döntési lehetőségek és területek gyarapodásának tudható be. A 6–14 éves korosztályoknál általános tendencia, hogy a saját részre vásárolt termékeket ők választják meg, noha az árkategóriát illetően a szülő dönt. A gyerekek ugyanakkor a családi, valamint a szülők személyes fogyasztási cikkeire vonatkozó döntésekben is mind nagyobb befolyást nyernek. A nekik szóló reklámok így jelentős járulékos hatással bírhatnak – állítja Törőcsik. Az idősebb gyerekek és a középiskolás korú fiatalok az informatikai és telekommunikációs piacon pedig egyértelműen befolyásoló pozíciót töltenek be szüleik mellett. Az elektronikai gyártók így olykor direkt gyerekeknek szóló kreatívokat és üzeneteket jelentetnek meg a médiumokban – emlékeztet Barna.
A 6–14 éves korosztály körében még létezik márkahűség; igaz, nem egy-egy márkához ragaszkodnak, hanem úgynevezett márkakészletből választanak Törőcsik szerint. Jelentős változásra a középiskolás kor küszöbén érnek a fiatalok, amikor márkaváltogatóvá válnak, a vásárlás elsődleges szempontja a közösségi lét és az önkifejezés lesz. A viszonylagos márkahűség mellett a gyerekeknek szóló reklámpiac változik a legdinamikusabban a rövid termékéletgörbék és a célcsoport gyors kopása (a gyerekek felnövése) miatt – állítja Barna. Vizuális elemeket felvonultató célzott promócióval (például játékfigura egybecsomagolása az adott termékkel) viszont legalább 50 százalékkal jobb eredmény érhető el a gyerekkorosztályokban, mint a felnőtteknél – tette hozzá a szakértő.
