Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az önmegvalósítás, a kétkedés, az ár–érték kalkuláció, valamint a mind differenciáltabb igények jellemzik a jelen és jövő vásárlóit. Tömegeknek ma már nem lehet eladni – állítja Törőcsik Mária egyetemi tanár a közelmúltban megjelent Fogyasztói magatartási trendek című könyvében.
A célcsoport meghatározásához és megismeréséhez kínál kézikönyvet Törőcsik a legújabb munkájában, elsősorban az üzleti szféra marketing- és vállalatvezetői számára. A Kereskedelmi és Jogi Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott kiadvány részben a már ismert és a napi gyakorlatba integrált jelenségeket, részben a várható trendeket fűzi rendszerezett és jól áttekinthető struktúrába. A könyv rávilágít a magyarországi marketingkommunikációs gyakorlat olyan zsákutcáira, mint a tömegmarketing elsődlegessége. Törőcsik szerint ma már nincsenek olyan tömegek, amelyeknek egységes kommunikációval el lehetne adni ugyanazt a terméket. Az új típusú fogyasztó többek között ár–érték orientált és időhiánnyal küzd, ezért a jelen információira koncentrál, valamint öntudatos vásárló. A szerző az értékorientáció és a cselekvés közti kapcsolatot, a rendszerváltozás során bekövetkező értékrendszer-változáshoz kötődő alkalmazkodási folyamatot vizsgálja. A megállapítások és modellek alapjául nemzetközi kutatások, valamint magyarországi megkérdezések, mélyinterjúk és fókuszcsoportos vizsgálatok szolgáltak.
A célcsoportok differenciálásához olyan tipológiákkal járul hozzá a szakkönyv, mint a szingli nők és férfiak, vagy a női, illetve férfiúi nem „kezelése”. Korunk férfitípusainak egyik meghatározó eleme a női értékek jelenléte. A skála egyik végpontja a „puha" férfi, őt követi a konvencionális normáknak megfelelni nem akaró vagy tudó androgén típus, majd a tradicionális férfi és végül az új férfi. Ez utóbbi toleráns, kommunikatív, ugyanakkor hatékony és teljesítőképes. A hölgyeket az élménykereső csaj, az öko-spiritiszta, az új háziasszony, valamint a modern amazon négyesével írja le Törőcsik.
A nemzetközi viszonylatban egyre kristályosabb formát öltő trendek magyarországi megjelenésére és válfajaik megvilágítására nagy hangsúlyt fektet a kötet. A nyolc ismertetett életstíluscsoport közül az úgynevezett társadalmi közép a legnépesebb Magyarországon. Az inkább tradicionális értékeket valló és gyors tempóban élő réteg meglehetősen sokszínű: tempósabb életvitel jellemzi a versenyszféra nem vezető beosztású tagjait, mint a nonprofit szférában dolgozó társaikat. Meghatározó fogyasztást képvisel a yuppie-réteg, magatartásukra a márkaváltogatás és az ár–érték arány állandó méregetése jellemző.
