Két per van jelenleg is folyamatban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) és az Országos Dohányfüstellenes Egyesület (ODE) között a dohánytermékeket árusító üzletek portálján megjelenő cigarettareklámok miatt. Az FVF álláspontja szerint a portál az árusítóhelyhez tartozik, ezért jogszerű ott elhelyezni a hirdetést, az ODE viszont úgy véli, túl sokan láthatják a reklámot, így az megszüntetendő. Az első eljárást a Fővárosi Bíróság azzal a jogerős határozattal zárta, hogy az üzletkülsőn való reklámozás törvénybe ütközik. Az FVF ehhez a döntéshez igazítja az azóta meghozott határozatait, azonban a pereknek még nincs végük - mondta Kolozsi Sándor, az FVF reklámfelügyeleti osztályának munkatársa. Véleménye szerint a dohánygyárak ezentúl is pereskedni fognak a számukra kedvezőtlen határozatok miatt. Kolozsi a következetes bírói gyakorlattól várja a helyzet normalizálódását.
Az ODE az utóbbi negyedévben 130-140 eljárást kezdeményezett konkrét hirdetések miatt. Ezek közül a fővárosi felügyelet első fokon 82 esetet zárt le, ám zömüket a dohánygyárak és az üzletek továbbvitték másodfokra. A határozatok általában kötelezik az üzletet a hirdetés levételére, illetve 50-100 ezer forintos bírság megfizetésére.
A dohánytermékeket árusító kereskedők megnyerése azért is nyert különös jelentőséget, mert a 2001-es reklámtörvény-módosítás nyomán a dohánygyártók csak eladási helyi, illetve direktmarketing-eszközöket alkalmazhatnak. Így az üzletek polcaiért, az eladótéri reklámeszközök kihelyezéséért fokozódott a verseny. (A német tulajdonú Reemtsma kereskedőösztönző programokkal, különböző ajándékokkal próbálja a boltvezetőket megnyerni - mondta lapunknak Dobos Ádám, a cég marketingigazgatója.)
A dohánygyártók szerződési díjat és polcpénzt fizetnek a kereskedőknek. A tapasztalatok szerint a boltoknál jóval drágább a szórakozóhelyeken promóciókat szervezni, ugyanakkor itt jól elérhető az adott célcsoport.
A cigarettareklámozás korlátozása nem csökkentette lényegesen a cégek marketingre fordított kiadásait, de annak elsősorban az imázskampányok estek áldozatul, ami nehézséget okoz a gyártóknak. Az imázs megfogalmazása nélkül például lehetetlen új terméket sikeresen piacra dobni. Az eladási helyi reklámeszközök, plakátok, polcok, logók, illetve a csomagolás megtervezése jóval fontosabbá vált. Ezek a tárgyak kizárólag a logót és a terméket ábrázolhatják.
Az új termékek megismertetésének fontos eszközévé lépett elő az eladási helyi promóció, a direkt marketing, a személyes kommunikáció, illetve az ajándéksorsolási akciók. A Reemtsma például a Moon (Hold) márkanév megalkotásánál eleve érzelmi asszociációkat keltő szót keresett.
Ezentúl a gyártóknak többet kell áldozniuk a direkt marketinghez elengedhetetlen adatbázis-építésre és -fejlesztésre. A 18 év fölötti dohányzó személyektől írásos vagy rögzített szóbeli beleegyező nyilatkozatot kell kérniük, amely a direktmarketinges megkeresések alapjául szolgál.
