- Az elmúlt években folyamatosan kedvezőtlen volt a kisvállalkozások számára is a makrogazdasági környezet, mire számíthatnak a cégek a következő időszakban?
A magyar gazdaság recesszióban van, a fő exportpiacok csak lassan növekednek, ráadásul mindenhol a lefele mutató növekedési kockázatok dominálnak. A jelenlegi előrejelzések szerint a magyar gazdaság számára meghatározó német, illetve tágabb értelemben az uniós piac az év második felében gyorsuló növekedésre számíthat, ami általánosságban kedvező hatással lehet a magyar gazdaságra is. Prognózisaink szerint azonban a tavalyi, 1,7 százalékos gazdasági visszaesés után idén is csak egy stagnálás közeli állapot várható a magyar gazdaságban. A GDP plusz-mínusz nulla körül alakulhat, miközben az infláció csökkenő pályára állhat. 2013 átlagában a pénzromlás üteme elérheti, vagy kissé alul is múlhatja a jegybank 3%-os középtávú célkitűzését. A jelenlegi alapforgatókönyvben nem számolunk a forint drasztikus leértékelődésével sem, az első negyedéves volatilitás, gyengülés után optimális esetben év végéig 280-285 közötti sávba csúszhat vissza a forint-euró árfolyam.
- A külső környezet tehát nem \"oldja meg\" a kisvállalkozások problémáit, milyen eszközök állhatnak rendelkezésre, hogy önerőből maradjanak talpon a cégek?
A stagnáló környezetben sok olyan váratlan esemény merülhet fel, ami felértékeli a személyes kapcsolattartót a különböző konstrukciók kiválasztásában. Aki okosan él a lehetőségekkel, meg is erősödhet, a válság lehetőséget jelent a korábbi évek stratégiájának végiggondolására, az irányvonalak és a cégépítés tudatossá tételére. Ezzel párhuzamosan felértékelődnek a bizalmi kapcsolatok: a cégek és a bankok között így egy stratégiai partnerség alakulhat ki a túlélés és a növekedés érdekében és azért is, hogy a cégek előre gondolkodhassanak. A CIB Banknál minden fiókban van egy kisvállalati tanácsadó, ezen felül országos személyes kapcsolattartói hálózat segít megtalálni a válaszokat a nagyobb vállalatok speciális kérdéseire. Nemzetközi felmérések szerint a kisvállalkozások bankválasztási szokásait az határozza meg leginkább, hogy a tulajdonosok szeretnek ott bankolni céges szinten is, ahol a privát számlájuk van. A legtöbben a legfontosabb érvként az időhatékonyságot, de majdnem ugyanilyen arányban a személyes kapcsolatokat nevezték meg.
- A nehezen befolyásolható külpiaci konjunktúra mellett mi javíthatná leginkább a kisvállalkozások helyzetét?
A gazdaságpolitika olyan irányba ment el, ami jelentősen csökkentette a kiszámíthatóságot, az előre tervezést: a beruházások 5-10-15-20 évre szóló döntések, az elmúlt években azonban az egyik legnagyobb probléma éppen a stabil intézményi, jogi, adózási környezet hiánya volt. A válságnak akkor van vége, ha a fejekben véget ér, ha a gazdaság szereplői elhiszik, hogy vége van. A lerombolt bizalom visszaépítéséhez elengedhetetlennek látszik egy gazdaságpolitikai fordulat, amely biztosítja a gazdasági élet minden szereplője, így a vállalatok számára is a kiszámíthatóságot.
- Mennyiben változtak a hitelezési feltételek az elmúlt időszakban, várható-e további szigorítás?
Az MNB-nek a hazai sajátosságok miatt szűk a mozgástere a gazdaság élénkítésére, a fejlett jegybankok által alkalmazott eszközök közül sok a magyar viszonyok között nem alkalmazható. A jegybanknak készen kell állnia arra, hogy piaci sokkok esetén azonnal és határozottan be tudjon avatkozni, a növekedés beindításához ugyanakkor kevés eszköz áll rendelkezésére.
A bankok természetesen jobban megnézik, hogy kinek és mire adnak hitelt, a vállalati hitelezés feltételei ezért még mindig szigorodnak. Ezzel párhuzamosan felértékelődik az állami hitelgarancia lehetősége, ami megkönnyíti a hitelhez jutást. A banki tanácsadó emellett a vállalati célok meghatározásában vagy értékelésében is segítséget nyújthat, azaz stagnáló piac mellett is mód nyílhat az előregondolkodásra, az optimális finanszírozási szerkezet kialakítására. Régiós összehasonlításban egyébként Magyarország az egyetlen, ahol a vállalati hitelállomány még mindig csökken a válság kezdete óta, miközben a régiós országokban is mindenhol megindult a növekedés. Az itthoni helyzet a makrogazdasági környezet, a gazdaságpolitika, a bankszektor speciális helyzete, illetve a kiszámíthatatlansággal és a bizalom hiányával magyarázható. Makroszinten a hitelkereslet is alacsony szinten van, de banki oldalon is gyengült a hajlandóság és a képesség.
- Várható, hogy változik a helyzet itthon a céges hitelezés szempontjából?
Rövid távon még nem számítunk érdemi élénkülésre, 2014 azonban már a fordulat éve lehet. A válság előtti hitelezési dinamika nem volt fenntartható, a gazdaságnak azonban mindenképpen szüksége van arra, hogy évi 5-10 százalékkal stabilan növekedjen a hitelállomány - a kereslet növekedése azonban a bizalom, az pedig a gazdaságpolitika függvénye, másrészt pedig a hitelezés beindulásához elengedhetetlen egy jól működő pénzügyi közvetítőrendszer is, ahol a bankok hitelezési képessége és hajlandósága is erősebb, mint ma.
