Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Az idegenforgalomban is két jó barát a magyar és a lengyel?
– Egyre inkább – tavaly 30 százalékkal többen utaztak Lengyelországba, mint egy évvel korábban. A magyar turisták nagyon jó vendégeknek számítanak, nagyon érdeklődnek minden iránt, azaz vevők az újabb turisztikai szolgáltatásokra is, emellett sokat költenek, vendéglőben étkeznek. A lengyel idegenforgalmi szakemberek a hagyományos jó kapcsolatokon túl is nagyon pozitívan vélekednek a magyarokról. A magyarok átlagosan egy hetet töltenek Lengyelországban, többnyire nem első szabadságként. Sokan jönnek hosszú hétvégére, de egyre gyakoribbak a körutazások is.
– Melyek a magyarok fő célpontjai Lengyelországban?
– Hagyományosan nagyon erős az ország déli vidékei, városai iránti érdeklődés a magyarok részéről, Krakkó, Wroclaw, Katowice és környékük népszerűsége töretlen. Ugyancsak „ősidők óta” járnak a magyarok síelni Zakopánéba, s mellette – bár korábban kevesebben ismerték – a Beszkidekben fekvő Szczyrk sípályáit is egyre többen keresik fel. Sokan jönnek nyáron is hegyet mászni, túrázni, biciklizni.
Mind többen indulnak útnak a zarándokturizmus keretében is, Lengyelországban egy sor magyar vonatkozású történelmi hely van, Stary Saczban például a szentté avatott Hedvig királynő, vagy IV. Béla lánya, Kinga – akit ugyancsak szentté avattak – sírja, vagy a közeli Czestochowában fekvő magyar alapítású Pálos-kolostor. Sokan érkeznek a II. János Pál által látogatott helyek, útvonalak felkeresésére is.
– Milyen a kínálat a turizmus új keletűbb válfajai, például a kaland– vagy egészségturizmus területén?
– Lengyelország – alapvetően természeti adottságai nyomán – gyakorlatilag mindenféle idegenforgalmi igényt ki tud elégíteni. Az újfajta turizmus iránti kereslet egyébként jól láthatóan növekszik, egyre jelentősebb az üzleti, illetve a konferencia– és kongresszusi turizmus, ennek főként a nagyvárosok húzzák hasznát. Gyorsan növekszik a sportcélú látogatások száma és aránya, például a Mazuri-tavakon vitorlázni, télen jégvitorlázni lehet, a hegyek nyújtotta lehetőségeket pedig már említettük. Jelentős a gyógyturizmus is, az országban található fürdők, gyógyvizek, illetve a mikroklíma jelentik a fő vonzerőt. A légzőszervi, asztmás, allergiás jelenségeket például kitűnően lehet kezelni sóbánya-kúrákkal, Lengyelországban több híres „sóbánya-szanatórium” is működik.
– Mennyire kurrens a Balti-tenger és vidéke a magyarok között?
– Egyre több a magyar látogató ezeken a területeken is, a tengerparton, illetve közvetlen közelében sok műemlékváros lehet vonzó, közöttük Gdansk hanza-belvárosa közismerten gyönyörű. Ennek is van magyar vonatkozása, Rákóczi fejedelem száműzetése során Gdanskban is időzött. Mindettől függetlenül a tengerpart önmagában is rendkívül vonzó – főleg egy tengerrel nem rendelkező ország turistái számára. Kisebb mértékben, de a tranzitforgalom is említésre érdemes, a skandináv országokba induló kompok, illetve a balti köztársaságok felé mutató útvonalak révén.
– Hozott-e változásokat az Európai Uniós csatlakozás a turizmus területén?
– Óriási ütemben nőtt az érdeklődés az ország iránt, jelentős előnyöket hozott az EU-tagság. Sokak számára nagyon vonzó, hogy ezentúl útlevél nélkül lehet utazni, valamint a fapados légitársaságok beindulása soha nem látott növekedést generált. A Lengyelországba irányuló járatok tele vannak turistákkal, a városok úgyszintén. A nyugat-európaiak nagyon kíváncsiak az országra. A magyarok alapvető motivációja ettől kissé eltérően nem a megismerés, hanem a változások iránti érdeklődés. Nagyon sok magyar járt Lengyelországban az elmúlt évtizedekben, és kíváncsiak, hogy a korábbi – még nem a piacgazdaságban tett – látogatásokhoz képest mi és hogyan változott.
– És mit tapasztalhatnak most?
– Lengyelországban – hasonlóan Magyarországhoz – alapvető változások történtek, nemcsak az idegenforgalom területén. A turizmusban hatalmas fejlesztések valósultak meg a szállodaépítésektől kezdve a sípályákon át a vendéglátásig. A nagyobb városok főterei gyakorlatilag egyetlen hatalmas „kiülős teraszként” működnek a vendéglő- és kávéháznyitások nyomán. Lengyelország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a fejlesztések nem a korábbi létesítmények elsöprésével valósultak meg, hanem mellettük, így megtalálható a 30–40 éve működő „tejbüfé” és a vadonatúj ötcsillagos hotel is – és persze a közéjük eső kategóriák sem hiányoznak.
– A fejlesztések eredményei is jelentkeznek?
– A turizmus a lengyel GDP 6,5, az export 7,6 százalékát teszi ki. Tavaly 14,5 millió turista utazott be az országba, az ágazat bevételei 5,3 milliárd dollárra rúgtak. A fejlesztéseknek tehát komoly eredménye van, az ágazatban háromszázezren, a kapcsolódó iparágakkal együtt 850 ezren dolgoznak.
– Melyek a legfőbb piacaik?
– A legtöbb turista a szomszédos országokból érkezik, a képzeletbeli dobogón Németország, Ukrajna és Belarusz foglal helyet, Magyarország a 13. helyen szerepel. A magyar Turizmus Rt. funkcióját betöltő, a propagandát menedzselő lengyel szervezet a világon 13 képviseletet tart fenn, New York és Tokió mellett nyugat-európai országokban, valamint Moszkvában és 1997 óta Budapesten. Ebből is látható, hogy a magyar piac kiemelkedően fontos a lengyel idegenforgalmi kormányzat számára.
