Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ez év elejétől Románia is beszállt az egyre több országra kiterjedő európai adóversenybe: rögtön a Tariceanu-kormány hivatalba lépését követően elfogadták a már korábban kidolgozott koncepciót a társasági nyereségadó és a személyi jövedelemadó egyszeri csökkentéséről. A szlovák mintára végrehajtott reform eredményeképpen január elsejétől 16 százalékos társaságiadó- és szja-kulccsal számolhatnak a romániai illetőségű társaságok és magánszemélyek (a nyugdíjak is szja-kötelesek), míg az adókedvezmények többségét hatályon kívül helyezte a kormány. Az egykulcsos reform nem terjedt ki az áfára, amely továbbra is 19 százalékos normál és 9 százalékos kedvezményes kulccsal működik.
Az a kevésbé látványos, ám jelzés értékű módosítás, amelynek köszönhetően Romániában is élhetnek a társaságok a pénzügyi tárca előzetes állásfoglalásával adózási ügyekben, szintén január elsejétől hatályos. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint a külföldi befektetőknek nagyon fontos lehet ez a fejlemény, mivel a kelet-európai adójogszabályok sok esetben nem elég szofisztikáltak. Az előzetes állásfoglalás intézményének bevezetése azonban nem az első lépés volt a román adóigazgatás flexibilisebbé tétele irányába. Az adózási tárgyú jogvitákat illetően ugyanis igen merevnek számít a román adóigazgatás, az adóhatóság által elfogadott határozatok nagy része ellen sokáig nem volt fellebbezési lehetőség, ezt 2004. január 1-jétől tette lehetővé a jogalkotó. Erdős szerint a román adóhatóság előszeretettel foglalkozik a külföldi anyavállalatok és román leányaik között létrejövő ügyletekkel.
A magyar adórendszerrel összehasonlítva kedvezőtlenebb képet mutat a román szabályozás a veszteségelhatárolás vonatkozásában: bár nincs engedélyhez kötve a veszteségelhatárolás, de ötéves határidőt ad meg a szabályozás. Az értékcsökkenés leírásánál pedig a magyarországinál alacsonyabb mértékekkel él a jogszabály. Erdős kiemelte továbbá, hogy a kétes követelések 25 százaléka Romániában továbbra is levonható a céltartalékképzés keretén belül, míg Magyarországon erre 2005-től nincs lehetőség.
A két ország viszont hasonlóan kedvezőtlen képet mutat befektetői szemmel a társadalombiztosítási terheknél. A magyarországihoz hasonló, soktételes járulékrendszert működtet a román adóigazgatás is. A munkaadói tb-járulék iparágtól és munkakörülményektől függően 22–32 százalék, emellett 3 százalékos, a munkanélküliségi járadékalapba fizetendő járulékot, 7 százalékos egészségügyi hozzájárulást, 0,5 százalékos munkahelyi balesetbiztosítást és 0,25–0,75 százalékos nyilvántartási díjat fizetnek a munkaadók. A munkavállalókat emellett 9,5 százalékos nyugdíj-, 6,5 százalékos egészségügyi és 1 százalékos munkanélküli-járulék terheli. E meglehetősen bonyolult rendszer pozitív vonása azonban az, hogy a nyugdíjjárulék mértéke havi 250 euró fölött már nem nő – hívta fel a figyelmet Erdős. A szakértő szerint a közeljövőben nem sok esély mutatkozik e terhek jelentősebb csökkentésére, a későbbiekben viszont némi elmozdulást hozhat a magánnyugdíjalapok idei megjelenése.
A nyereség- és személyijövedelem-adózásban adott jelentős könnyítéseket a kormány valamelyest ellensúlyozza a tőkejövedelmek megadóztatásával. Április elejétől tíz százalékra nőne a jelenleg egyszázalékos elvonás a tőzsdei és kamatnyereségekre vonatkozóan. Ugyanilyen mértékkel adóztatják majd a természetes személyek ingatlanügyleteiből fakadó nyereséget, amennyiben a vétel és az értékesítés között kevesebb mint három év telik el. Ugyancsak 10 százalékos szinten egységesítették a korábban 5–10 százalék között differenciált osztalékadót, és ugyanilyen mértékkel adóznak a szellemi, bizományosi, vagy tanácsadói tevékenységből származó jövedelmek is.
A román gazdaság tőkevonzó képessége azonban elsősorban nem az adórendszertől függ, sokkal inkább a befektetési döntések fókuszában állnak az országkockázattal, az infrastruktúrával és a munkaerőköltségekkel kapcsolatos megfontolások – véli Erdős. Románia akkor lehet igazán komoly versenytársa Magyarországnak a következő években, ha az EU pozitívan értékeli majd a tagságra való felkészülés, a jogharmonizáció folyamatát. Az alacsony bérszínvonal miatt jelenleg leginkább a munkaigényes iparágakban kedvező beruházási célország Románia, igaz, az infrastrukturális hiányosságok itt is komoly korlátot jelentenek.
