Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország és Szlovákia egyidejű csatlakozása az Európai Unióhoz új helyzetet teremt és új lehetőségeket nyit meg a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tárgyalások, illetve a megegyezés tekintetében – többek között ezt hangsúlyozták a pozsonyi tárgyalások előtt a tudomány, a Duna védelmében elkötelezett zöld mozgalmak és az érintett önkormányzatok képviselőinek részvételével rendezett tanácskozáson, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban.
Persányi Miklós miniszter, a magyar tárgyalási álláspont kidolgozására hivatott tárcaközi bizottság elnöke kifejtette: azért hívta találkozóra a témakör jeles szakértőit, hogy az április 13-án hosszabb szünet után folytatódó kétoldalú megbeszélések előtt széles körben tájékozódjék, megismerhesse az érdemi véleményeket. Megerősítette, hogy a magyar küldöttség a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének maradéktalan végrehajtására, s ennek érdekében jóhiszemű, előfeltételek nélküli tárgyalásokra törekszik Szlovákiával. Az ítéletnek megfelelően ugyanakkor ez azt jelenti, hogy sem a bősi vízierőmű alatti folyószakaszon létesítendő második vízlépcső megvalósítása, sem pedig a dunacsúni duzzasztómű lebontása nem szerepelhet többé a napirenden, hiszen a bíróság ezt nem követelte meg az egyik vagy másik féltől.
A tanácskozás felszólalói egyetértettek abban, hogy a két ország EU-tagsága javítja a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő, kiegyensúlyozott megegyezés esélyeit. Az EU Víz Keretirányelve – amely a természetes vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését írja elő –, továbbá az élőhelyek védelmére vonatkozó irányelvek egyaránt szerepet játszhatnak az EU igen szigorú környezet- és természetvédelmi követelményeinek megfelelő megoldások megtalálásában.
Az ökológiai szakértők egybehangzó véleménye szerint a Szigetköz természeti állapotán csak az eddiginél nagyobb víztömeg átengedése segíthet. Nemcsak a mellékágakba, hanem a főmederbe is több vizet kell juttatni, annál is inkább mivel a folyó vízállása általában is a korábbinál alacsonyabb. Így a tárgyalások során az igazságosabb vízmegosztás rendszerének mielőbbi kialakítását mindenképpen indokolt a napirendre tűzni. A tanácskozáson üdvözölték, hogy a szlovák vízügyi szervek a dunai ártér időközönkénti elárasztásával igyekeztek enyhíteni a helyzeten, nedvességet juttatva a folyó környéki vegetációnak. Hozzátették: a hullámtér elöntését a jövőben rendszeresen ismételni kellene.
Azt is többen hangsúlyozták, hogy az ökológiai állapot romlása miatt a térségben keletkezett és ma is keletkező károk kompenzálására megfelelő megoldást kell találni. A szigetközi községek jelenlévő polgármesterei az eddiginél több segítséget, nagyobb állami szerepvállalást szorgalmaztak a szükséges rehabilitációs munkák elvégzése érdekében. Ugyancsak sürgették a Szigetköz természeti védettségének kiterjesztését. Miként Persányi Miklós és Láng István akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette, hamarosan közös, a határon átnyúló natúrpark jöhet létre a Szigetköz és a Csallóköz egy részének területén; ez az EU-ban már meghonosodott védettségi forma lehetővé tesz majd uniós pályázati pénzekkel megvalósuló fejlesztéseket.
