Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Észak-Magyarországon, a Hegyközben több település volt kénytelen az elmúlt évek, évtizedek alatt szembesülni azzal, hogy az egyedi ivóvízellátás számos gondot okoz. A térségben komoly probléma a vízminőség: a helyi kutakból nyert víznek magas arzén, vas- és mangántartalma volt, sőt a biológiai és bakteriológiai vizsgálatok is egyre többször mutatták ki, hogy a vízminőségi mutatók alapján ez a víz ivóvízként már nem használható. Horváth Jenő, Füzér község polgármestere szerint az elvégzett műszaki-gazdasági elemzések, a vízgyűjtőterületek sérülékenysége, valamint a kinyerhető víz minőségi problémái miatt nem volt mód a vízbázisok helyi bővítésére, ezért született meg az az ötlet, hogy a települések vízellátását a megbízható ivóvízminőséget biztosító sátoraljaújhelyi alrendszerről kell biztosítani. A beruházás mihamarabbi megkezdését a polgármester szerint ezen felül még az is indokolta, hogy az egyedi rendszerek - a vízminőségi problémák jelentkezése mellett - számtalan esetben, főként nyaranta nem tudták kielégíteni a lakosság részéről jogosan jelentkező vízigényt. Márpedig az közismert, hogy a Zemplén kiemelt turisztikai célterület is, ahol a vízszegény periódusban a látogatók vízigényének kielégítése is szolgáltatói feladat. A korábbi időszakban a helyi szervek nemegyszer vízkorlátozás bevezetésére kényszerültek- ami a helyi lakosok bosszúsága mellett a térségben üdülni, pihenni vágyóknak is komoly kellemetlenséget okozott.
Ezeket a tényeket áttekintve döntött úgy tizenkét észak-magyarországi település, hogy Víziközmű Beruházást Lebonyolító Intézményi Társulást hoz létre, a beruházáshoz a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázata keretében találtak támogatóra.
Az egymilliárd forint értékű projekt során a települések támogató partnerre találtak a térségi vízszolgáltatást biztosító Zempléni Vízmű Kft.-ben. Ahogy azt Lakatos István, a társaság ügyvezető igazgatója elmondta, a Zempléni Vízmű már a beruházás előkészítésétől kezdve segítette a hegyközieket. A pályázati előmunkák, a kivitelezés döntés tervezése, illetőleg az építés során munkatársaik környezetvédelmi és lakossági akadálymentesítési szempontból is előkészítették a beruházást. Az építési időszakban a cég gondoskodott a folyamatos ivóvízellátásról, felügyelték - és szükség szerint közreműködtek - a szivattyúházak és víztározó medencék műszaki létesítési munkálatait is.
A beruházás nem kis feladatot jelentett a tervező Vízépítő Mérnöki Kft.-nek, valamint a kivitelező Vegyépszer-Ke-Víz 21 konzorciumnak. Mint arról Kovács Ágnes építészmérnök beszámolt, a történelmi vidéken komoly kihívást jelentett a vízátemelő gépházak tájba illesztése - hiszen korábbi építkezések kapcsán számos jó és rossz példát is lehet találni egy buszmegálló vagy egy trafóház építésére. A megvalósult beruházásnál összesen hét vízátemelő gépház szolgálja az ivóvíz biztonságos szállítását a sátoraljaújhelyi főátemelőtől Hollóházáig. A településképbe bekerülő új közüzemi épületek tervezésénél a feladatot az jelentette, hogy a beruházás nyomán létrejövő új műtárgyak se törjék meg a régi, emberléptékű építési kultúrát, a helyi hagyományokat továbbvivő arculatot. Ezt már csak azért sem lett volna érdemes felrúgni, hiszen az érintett községek kiemelt bevételi forrását a turizmus adja, amelynek nem tett volna jót a szervesen fejlődött, egyedi hangulatú falukép megváltoztatása. A helyi épületek formálását a domborzati viszonyok, illetve a több évszázados magyar építőhagyomány alakította. A hegyközi hagyományos épületek nemes arányúak, anyaghasználatuk egyszerű és mérsékelten díszítettek. Zemplénben általános a kontyolt nyeregtető használata, ezért az új gépházaknak is így tervezték meg a borítását. Az egyöntetű tetősíkokkal a település felülnézete is harmonikus képet mutat. Az épületek formálása, díszítése, a kerítések anyaga és színvilága is teljességgel beleillik az évszázadok alatt kialakult helyi trendbe.
A másik oldalról a beruházás során komoly figyelmet kellett fordítani arra, hogy a turisztikai vonzerőt adó rendezett tájkép is csak minimális mértékben sérüljön. A vezetékek fektetése után kiemelt fontossággal bírt a helyreállítás - legyen szó a természeti környezetről vagy a feltúrt utcák helyreállításáról, esztétikusabbá tételéről. A füzéri várdomb alatt felkapaszkodó vezetékekre ma már csak néhány - szükséges - aknatető emlékeztet, a vezetékek és a víztározó medencék jól illeszkednek a tájba.
Horváth Jenő, a társulás elnöke szerint a sikeres projekt összehozta a hegyközi településeket. A következő célkitűzésük, hogy a KEOP nyújtotta fejlesztési lehetőségek révén további beruházásokat valósítsanak meg a térségben. Számos dologgal lehetne tovább javítani az életkörülményeket. Mind a belvízrendezés, mind a hulladékmentesítés, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén komoly térségi tartozásaik vannak - vélekedett az elnök-polgármester. Az előzetes tervek mindenesetre már készülnek, a társulás tehát továbbra is igyekszik a közös fellépés előnyeit kiaknázni.
