Bő egy évvel azután, hogy a kecskeméti repülőbázis elbúcsúzott az L-39-es Albatros kiképzőgépektől, december 7-én utolsó felszállását teljesítette és elbúcsúzott a magyar légtértől a Dongó század még üzemképes négy magyar MiG-29-ese is. A magyar légierő sugárhajtású merevszárnyasait immár a tizennégy Gripen teszi ki. A légierő 1993-ban rendszeresítette a '70-es évek végén fejlesztett 29-eseket, az orosz államadósság lebontásért cserébe került az országba a 28 darab egy- és kétüléses gép. A magyar katonák és a politika is az amerikai F-16-ost favorizálta volna, ám az Egyesült Államok kormánya akkor még nem akart a fiatal magyar demokráciára olyan gépeket bízni, amelynek képességei messze meghaladták volna a környező országok légierejét.
A MiG-29-est eredetileg légi fölény kivívását biztosító vadászgépnek tervezték a szovjet mérnökök, de a későbbiekben földi támadó feladatokra is továbbfejlesztették. A repülőgép még földközelben is képes az óránkénti 1500 kilométeres, vagyis szuperszonikus sebességre. Kiválóan manőverezik, 9g-s túlterhelést is képes elviselni. A pilóta a sisakjába épített célzókészülék segítségével tudja célra vezetni a rakétát. Rendkívül fürge és fordulékony repülőgép, a kissé elöregedett műszerezettsége ellenére is mind a mai napig a negyedik generációs repülőgépek komoly ellenfele.
A magyar légierő sugárhajtású gyakorlógépeit, az L-39-es Albatrosokat 2009 novemberében vonták ki a repülésből, így a magyar légierőt a világszínvonalúnak nevezhető tizennégy Gripen képviseli a szállítóflotta mellett. Ugyanakkor ez a tizennégy gép a NATO és a nemzeti légvédelmi feladatok mellett kell, hogy ellássa a kiképzési feladatokat, ami logisztikailag feszített és nem utolsósorban drága megoldás. A végső megoldás új kiképzőgépek vásárlása lenne, ám ez a kérdés soha nem került a politikai döntéshozók asztalára.
