Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Karhatalmi jogosultságokra vágyik a magyar katasztrófavédelem - ez derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) honlapján publikált új katasztrófavédelmi koncepcióból, amit január elejéig lehet véleményezni a Belügyminisztérium honlapján. A hivatalos katasztrófavédelem gyengeségeire több esetben fény derült az elmúlt években: elég volt egy külföldi katasztrófa, ahova az OKF mentőcsapatának kiküldése hetekbe tellett, több esetben előfordult, hogy mire összeállt az OKF csapata, a civilek már haza is tértek a terepről. Az idei árvíz pedig arra világított rá, hogy bár a polgármesterek a helyi védelem vezetői, sokszor nincsenek tisztában a feladat megkívánta felelősséggel, illetve híján vannak a védekezés szakmai ismereteinek. Számos esetben csak az egyéni rátermettségnek és a hatóságokkal való együttműködésnek köszönhette a település a megmenekülését. De nincs olyan messze a kolontári iszapkatasztrófa sem, ahol máig nem tisztázódott, hogy a gát felügyelete, állapotának ellenőrzése melyik hatóság illetékességi körébe tartozott, illetve az sem, hogy a helyi védelemért elvben felelős polgármestereknek volt-e sejtésük arról, mi is a teendő gátszakadás esetén. A mentés kezdeti napjaiban is érezhető volt némi fejetlenség a hatósági munka szervezésében.
A nyilvánvaló szervezési és működési problémákra megoldás lehet a jogi szabályozás átalakítása. A katasztrófavédőknek az elmúlt években gondot okozott a helyi lakosság, például veszélyes árvizek esetében sem akarták elhagyni otthonukat, ezért az OKF felveti a kötelező kitelepítés jogának bevezetését az új koncepcióban. Az ellenszegülőkkel szemben pedig rendőri erők is bevethetőek lennének a javaslat szerint. A vörösiszap-katasztrófa kapcsán szembesült azzal az ország, hogy egy helyi katasztrófában akár több száz ingatlan is olyan mértékben megsérülhet, hogy annak helyreállítása nem gazdaságos. Az ilyen mértékű károk csökkentésére komplex pénzügyi "rendszer" kidolgozására tesznek javaslatot. Ebben az állami pénzalapok mellett felvetik a kötelező ingatlanbiztosítás bevezetésének lehetőségét is.
A katasztrófák következményeinek felszámolásában fontos szerepet játszhatnak a civilek. Ezt felismerve javasolja az OKF az önkéntes polgári védelmi szervezetek létrehozása mellett a polgári védelmi kötelezettség kiterjesztését. A polgári védelmi kötelezettség felső határát ezért a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz igazítanák. Eddig 55, illetve 60 évben szabták meg e korhatárt, igaz, erről eltérően rendelkezik a polgári védelmi és a honvédelmi törvény. Ugyanakkor ha a nyugdíjkorhatárhoz kötnék a polgári védelmi kötelezettséget, biztosítható lenne, hogy a katasztrófavédelem igénybe vehesse a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó speciális tudású szakembereket akkor is, ha már nem vonatkozik rájuk a honvédelmi kötelezettség. Az önkéntes polgári védelmi egyesületek mellett kötelező jellegű helyi polgári védelmi alakulatokat is szívesen látna a koncepció a helyben lakó 22-27 éves fiatalokból. E fiatalok munkáját az anyagi ösztönzőkön felül "magyaros" egyenruha-viselettel, rendfokozati jelzésekkel is motiválnák.
A koncepció végül felveti a tűzoltóságok felügyeletének kérdését. Jelenleg a hivatásos testületek önkormányzati irányítás alatt vannak - az ő munkájukat egészítik ki az önkéntes egyesületek -, ugyanakkor az önkormányzati tűzoltóságok szakmai felügyelete az OKF feladata. Így egyszerre két gazdája van a területnek, emiatt pedig időnként összetűzésre is sor kerül - volt erre példa az OKF és a főváros viszonyában. Ezt a helyzetet feloldandó az OKF a tűzoltóság állami (kormányzati) felügyeletbe vonását javasolja.
