Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Öt év óta először hozták nyilvánosságra az orosz katonai költségvetés számait, miután a parlament védelmi bizottsága jóváhagyta azokat. A 2013-ig szóló terv értelmében az idén 12,7 milliárd dollárt fordítanak az orosz hadsereg beszerzéseire, védelmi rendszereire és azok fenntartására, 2011-ben 15,4 milliárdot, 2012-ben 20 milliárdot, 2013-ban pedig 32,7 milliárd dollárt. Mint Viktor Zavarin, a duma védelmi bizottságának elnöke elmondta, a teljes kiadások összege 2010-ben 16,3 milliárd, jövőre 19,2 milliárd, 2012-ben 23,4 milliárd és 2013-ban 38,8 milliárd dollárt tesznek ki a tudományos kutatások költségeivel együtt. Abban az évben a kiadások 70 százalékát fordítják új fegyverek és felszerelések beszerzésére. A tervekben újabb Yars és Bulava stratégiai rakéták, Szu-34-es (Fullback) vadászbombázók, Szu-35-ös (Flanker-E) vadászgépek, tengeralattjárók és hadihajók hadrendbe állítása szerepel.
Egyes szakértők bírálták a tervet, amely a tervidőszakban egyre kevesebbet szán a katonai célú tudományos kutatásokra. A kutatás-fejlesztésre fordított összeg aránya az idei 22 százalékról négy év alatt 16 százalékra csökken. A védelmi minisztérium azonban le akarja zárni a szerinte nem célravezető vagy sikertelennek ítélt kutatásokat, hogy a pénzt kézzelfoghatóbb célokra fordíthassa, például új mesterséges holdakra és az ötödik generációs T-50-es légifölény-vadászokra, valamint egy anyahajóra. A meglevő fegyverzet korszerűsítésére fordítják minden évben a költségvetés 13-15 százalékát.
A bizottság ülése előtt Dmitrij Medvegyev elnök rendkívüli értekezletet hívott össze, amin a hadiipar és a fegyveres erők vezetőin kívül részt vett több orosz milliárdos is. A megbeszélés tárgya a hazai fegyvergyártás helyzete, s ennek radikális javítása volt. A részletek természetesen titkosak, de a tanácskozás után az államfő nyilvánosan ostorozta a hadiipar elmaradottságát, innovációra való képtelenségét és azt, hogy nem tudja korszerű harci eszközökkel ellátni az ország védelmi erőit. Mint mondta, elmaradtak a fejlett ipari országok mögött, és továbbra is a szovjet korszak fegyvereinek kissé modernizált változatainál ragadtak le, ahelyett, hogy valami újjal állnának elő. A védelmi kiadások növelését ígérte és azt, hogy a hadiipar innovációi nemcsak a hadsereget, de az egész orosz gazdaságot fel fogják lendíteni. Anatolij Szergyukov védelmi miniszter az értekezlet után újságíróknak erre reagálva kifejtette, hogy a védelmi technológiák 75 százaléka felhasználható lehet a civil gazdaságban. Helyettese, Szergej Ivanov közölte, hogy a kormány tízéves újrafegyverzési programja 710 milliárd dollárt szán új fegyverek kifejlesztésére és gyártására, aminek 20 százalékát fordítják kutatásra és fejlesztésre. Ennek jegyében elsősorban nem fegyvereket kívánnak külföldről beszerezni, hanem technológiákat.
