Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Károsító hatását tekintve a munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet. Noha Magyarországon már 1981 óta törvény írja elő, hogy a foglalkozási megbetegedéseket, illetve a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket kötelező bejelenteniük a munkaadóknak, a rendszerváltást követően drasztikusan esett a hatóságok tudomására jutott munkabalesetek, illetve foglalkozási megbetegedések száma - mondta Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) főigazgatója egy, az OMMF által szervezett háttérbeszélgetésen. Szerinte a legfőbb probléma az, hogy a munkáltatók és a munkavállalók is érdekeltek a bejelentések elmulasztásában: előbbiek a jogkövetkezményektől tartanak, utóbbiak pedig az állásuk elvesztésétől.
Sokszor akkor sem derül ki, hogy foglalkozási megbetegedéssel küszködik a dolgozó, ha orvoshoz fordul, mivel egyrészt az üzemorvosi rendszert is a munkaadó tartja fenn, másrészt az általános orvosképzésből is hiányzik a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos tananyag - márpedig a legtöbb ember csak a háziorvosához juthat el. Épp emiatt adott lehetőséget a munkavállalóknak egy 2007-es jogszabály arra, hogy közvetlenül is megkereshessék a foglalkozás-egyészségügyi hatóságot - jelenleg az OMMF regionális munkavédelmi kirendeltségeit, illetve az OMFI-t -, ha úgy érzik, hogy az üzemorvosuk nem a kellő figyelmet fordítja megbetegedésükre. Így azonban a bejelentések elmaradása miatt nehezebb megelőzni a baleseteket és az újabb típusú foglalkozási vagy foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. További probléma, hogy mindezek miatt például az Egészségbiztosítási Pénztárnak sincs információja arról, hogy mekkora a foglalkozási megbetegedések éves ellátási költsége, ezért amíg az államnak nincsenek megbízható adatai a költségekről, nem is tehet konkrétabb lépéseket a megelőzés érdekében - hívta fel a figyelmet Groszmann Mária, az OMMF munkavédelmi elnökhelyettese. Szerinte az sem segíti a megelőzést, hogy a magyar lakosság kevéssé egészség- és biztonságtudatos, a dolgozók sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy egyes helyzetekben veszélyben vannak a munkahelyükön. Az OMMF például csak azt vizsgálhatja, hogy a munkaadó készíttetett-e kockázatbecslést a munkahely esetleges veszélyeiről, kockázatairól, a minőségét azonban már nem. Ha pedig rossz a kockázatértékelés, rossz lesz a megelőzési stratégia is. Szükség lenne a munkavédelmi szakértők hivatalos jegyzékének létrehozására is ahhoz, hogy a munkáltatók megbízhatóbb kockázatbecsléseket kaphassanak, ha nem a saját alkalmazottjukra bízzák elkészítését - hangsúlyozták a szakértők. A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban a Napi érdeklődésére elmondta: az OMMF-nek semmi feladata és felelősségi köre nincs, ahogy ahhoz sincs jogosítványuk, hogy a hibás, hiányos, nem aktuális, nem teljes körű kockázatértékelést felülbírálják.
Nagy Imre szerint nehéz megítélni, hogy az idült, 20-40 éve kialakult betegségek valóban foglalkozási megbetegedések-e - ehhez sokszor rekonstruálni kell az akkori munkakörülményeket és az érintett egyéni egészségügyi állapotát -, de például egyes szakmai becslések szerint a Magyarországon előforduló évi 33 ezer daganatos betegség miatti elhalálozás 10 százaléka lehet összefüggésben a rossz munkahelyi környezettel. Újabb tendencia, hogy az utóbbi években azok a bejelentések szaporodnak, amikor 20 éve bezárt egykori bányák dolgozói jelentkeznek légzőszervi panaszokkal. A foglalkozási megbetegedések okozta halálozás évi 2-10 ezer közé tehető, a vezető halálok - a dokumentált eseteknél - pedig az egykori uránbánya dolgozóinál jelentkező tüdőrák. A légzőszervi betegségek mellett szintén gyakoriak a mozgásszervi megbetegedések, illetve a bőrbetegségek, a zaj okozta halláskárosodás, illetve a zoonózis is. Speciális eset az ólom-, illetve az azbesztmérgezés: mivel már alig használják az iparban, ezért a munkáltatók gyakorta elfelejtik felhívni a veszélyes anyagok elleni védekezésre a figyelmet a hidak felújításakor vagy a régebbi épületek bontásakor.
A munkaadókat úgy lehetne érdekeltté tenni a munkabalesetek, illetve a foglalkoztatási megbetegedések bejelentésében, ha végre valóban hozzálátna a kormány a munkahelyi balesetbiztosítási rendszer kialakításához - mondta Mandrik Istán, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottságának munkaadói ügyvivője. Ez a rendszer ugyanis lehetővé tenné, hogy a biztosító - és ne a munkaadó - állja baj esetén az ellátás költségét. Szükség lenne arra is, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvosnak is legyen felelősségbiztosítása. Mindehhez persze az országgyűlésnek el kellene fogadni a munkavédelem országos programját, aminek része a balesetbiztosítási rendszer is. Ezt még az előző kormány idején jóváhagyta az OÉT, de a kormányváltás óta nem tudni, hogy mi lesz a kész program sorsa. Az őszi törvényalkotási tervben mindenesetre nem szerepel.
Borhidi Gábor, az OÉT munkavédelmi bizottságának munkavállalói ügyvivője szerint a munkavédelmi törvény megfelelő, annak betartása azonban akadozik. Például mind a munkabalesetek, mind a megbetegedések kialakulásának megelőzésében segíthetnének a munkavédelmi képviselők. Azonban még azon, 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 30 százaléka esetében sem választották meg a képviselőket, ahol kötelező lenne a foglalkoztatásuk, nemhogy az ennél kisebbek, ahol dolgozói kérésre választhatók - hívta fel a figyelmet Borhidi Gábor.
