Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha a válság kissé visszavetette a dolgozókra fordított összegeket, hosszabb távon az elöregedő európai népesség miatt várhatóan egyre gyakoribbak lesznek a munkahelyi egészségfejlesztési programok. E programokkal minden érintett fél csak nyer: a munkaadó hatékonyabb dolgozókat és a hiányzások miatt kisebb költségeket, a munkavállalók egészségesebb életet, az állam pedig alacsonyabb egészségügyi kiadásokat. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szerint a munkahelyi egészségfejlesztésre figyelmet fordító vállalatok számára hamar érzékelhetővé válik, hogy ez megtérülő befektetés.
Az ügynökség adatai szerint minden e célra felhasznált euró 2,5-4,8 eurós megtérülést indukál a hiányzásokhoz kapcsolódó költségek csökkenése miatt. Számos európai vállalat alkalmaz már egészségfejlesztési programokat, amelyekbe beletartozik a dolgozók étrendjének javítása - például alacsony zsírtartalmú ételválaszték a kantinokban -, az alkalmazottak stresszének felismerését célzó vezetői tréningek és megfelelő lépések alkalmazása is. Az egészségfejlesztési intézkedések támogatják a munkahelyi kockázatok megelőzését, azonban nem helyettesítik a kellő munkavédelmi irányítást. Nincs értelme munkahelyi egészségfejlesztési program megvalósításának, amíg nincs biztonságos és egészséges munkahelyi környezet - hívta fel a figyelmet Jukka Takala, az EU-OSHA főigazgatója. Ez utóbbihoz azonban a munkáltatók és a dolgozók együttműködése is szükséges.
A munkaadók figyelmét egyebek között arra hívja fel az ügynökség, hogy csak akkor lehet sikeres egy ilyen program, ha amellett, hogy javítanak a céges munkaszervezésen és a munkakörnyezeten, támogatják a dolgozók egészséges tevékenységekben való részvételét, megadják a lehetőségét, hogy egészséges döntéseket hozhassanak, ösztönzik a személyes fejlődést és már a kidolgozásánál is figyelembe veszik a dolgozók véleményét és igényeit - például az egyes dolgozók munkaidejét az egyes programelemek megszervezésekor, hogy aki kíván, részt vehessen bennük. Szintén triviálisnak tűnhet, de a társas helységek biztosítása ugyancsak nagyban növelheti a program sikerét, ahogyan egy-egy jól sikerült vállalati sportnap is. Érdemes már a program tervezésekor figyelembe venni a kockázatértékelés eredményeit, illetve az általános egészségjavító elképzelések mellett konkrét célokat meghatározni - akár egy gyakran előforduló betegség, mint a hátfájás gyakoriságát csökkenteni. Olykor közvetítő szervezetek bevonása is indokolt vagy ösztönző lehet: például a kötelező balesetbiztosítással foglalkozó biztosítótársaságok, amelyek helyenként csökkentett biztosítási díjat kínálnak a munkahelyi egészségfejlesztési programokat végrehajtó szervezeteknek, vagy az egészségpénztárak, amelyek kedvezményeket vagy visszatérítést kínálnak az aktívan sportoló tagjaiknak.
