Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendkívüli csapadék az ország harmadán okozott komoly problémákat. Az árvízvédelmi munkálatok négy területen összpontosultak: az észak-magyarországi folyók mentén, az Alföldön (Közép-Magyarország), a Kapos völgyében és a Bakonyban (Dunántúl). Korábban még soha nem volt rá szükség, hogy a védekezés irányítását megkönnyítő rendkívüli veszélyhelyzetet egy egész megye területére kihirdesse a kormány. A vízügyi szakemberek szerint azért korábban egy-egy védvonalszakaszon már előfordult, hogy elrendelték azt. A múlt héten szerdán végül a Kormányzati Koordinációs Bizottság kezdeményezésére a kabinet visszavonta a veszélyhelyzetet és megszüntette a rendkívüli készültséget a Sajó, a Hernád és a Bódva térségében.
A védekezés költségeinek finanszírozására 1,385 milliárd forint előleget különítettek el a költségvetés általános tartalékából. Ebből a vízügy 545 millió, a katasztrófavédelem 243 millió, a rendőrség pedig 97 millió forintot használhat fel. Ezenfelül 500 millió forinttal emelték az önkormányzati tárca eredetileg 800 millió forintos vis maior alapját is. Az érintett minisztériumok előlegigénye meghaladta a kétmilliárd forintot. A károk felmérése alig kezdődött el, csak az állam hatáskörébe tartozó területeken - az utak, vasútvonalak, árvízvédelmi töltések - több milliárdba kerülhet az ideiglenes védművek elbontása, a fertőtlenítés és a helyreállítás.
Magyarország múlt kedden a sürgős támogatásokra vonatkozó uniós polgári védelmi mechanizmus keretében kétmillió homokzsákot kért a rendszerhez csatlakozott 31 tagállam polgári védelmi hatóságaitól, tekintettel arra, hogy az ideiglenes védekezéshez május 15-e óta már 3,6 millió homokzsákot használtak el, és a készletek kimerülőben vannak. Az időjárás szeszélyessége továbbra is szükségessé teszi, hogy az ország erősítse az ideiglenes védekezést.
Országszerte csaknem 1600 kilométeren kellett árvízvédelmi készültséget elrendelni az állami és önkormányzati védvonalak mentén, azonban a hirtelen megáradt kis vízfolyások miatt szinte a vízügy teljes állománya, több mint háromezer dolgozó vett részt napokon át a védekezésben és a kármentesítésben. Emellett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tájékoztatása szerint a legkritikusabb időszakban országszerte csaknem tízezren működtek közre a védelmi munkákban - a katasztrófavédelmi és polgári védelmi szakemberek mellett tűzoltók, katonák, rendőrök, vámosok, kormányőrök, büntetés-végrehajtásban dolgozók és őrizetesek, továbbá a helyi lakosság mellett önkéntesek is.
A katasztrófavédelmi, vízügyi szakemberek és a védekezésben részt vevők szerint vegyesek a tapasztalatok a helyi védekezésért felelős polgármesterek felkészültségével kapcsolatban. Az egyhetes megfeszített védekezés alatti tájékoztatókon többször elhangzott, hogy minden településen segítenek, azonban ehhez az is kell, hogy kérjék - és időben - a segítségüket annak érdekében, hogy a szükséges létszám rendelkezésre álljon és időben oda is érjen a településre. A jogszabály szerint minden településnek évente felül kell vizsgálnia védelmi terveit - például hogy létesült-e új gyár, amely veszélyes üzemnek minősül vagy bezártak-e egy korábbi üzemet - és azt el kell juttatni az OKF-hez. Sokszor azonban érdemi változtatás nélkül nyújtják be időről időre a védelmi terveket, így maga a főigazgatóság sem feltétlenül tud a kellő felszereltséggel, felkészültséggel a helyszínre érkezni baj esetén.
