Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A schengeni közegészségügyi biztonsági protokoll lényegében egy mondatban összefoglalható: a határrendészet közegészségügyi kockázatra hivatkozva megtagadhatja a belépést az utazóktól - mondta Szilárd István, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Migrációs Egészségügyi Tanszékének vezetője egy, a BRFK Rendőrségi Egészségügyi Központja által szervezett szakmai fórumon a közelmúltban. Ez pedig felveti a kérdést, hogy az erősödő legális és illegális migráció korában mennyire vannak felkészülve a magyar határőrök egyrészt a fenti szabály alkalmazására, másrészt tisztában vannak-e azzal, hogy milyen egészségügyi kockázatokkal kénytelenek szembenézni napi munkájuk során. Bár csak júniusban zárul az a többéves, még PHARE-forrásból finanszírozott nemzetközi felmérés, amelyik arra vállalkozott, hogy az új, közép-európai schengeni határokon fölmérje a határrendészet és a környékbeli egészségügyi intézmények, szakemberek ilyen jellegű felkészültségét, előzetes eredményeit ismertette a kutatásban részt vevő professzor. Szilárd István szerint az eredmények a teljes új határszakaszon lesújtóak. A határrendészek elsöprő többsége nincs tisztában azzal, hogy ha egy furcsán viselkedő migránst látnak, mikor indokolt orvost hívniuk. Noha az illegális bevándorlók Afrikától és Közép-Ázsiától kezdve számtalan helyről jönnek, esetlegesen olyan, Nyugat-Európában közegészségügyi szinten már ismeretlen betegségekkel, fertőzésekkel - mint a diftéria, a tuberkulózis, a dengue láz vagy a malária -, egész egyszerűen sem a hazai vagy a régiós határrendészet, sem az egészségügyi ellátórendszer nincs felkészülve nemhogy a kezelésükre, de a betegségek tüneteinek felismerésére sem. Így mindkét ágazat munkavállalói komoly foglalkozás-egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, amit mihamarabb orvosolni kellene.
A helyzet súlyosságát azzal a magyar példával érzékeltette a kutató, hogy például a zöldhatáron járőröző határrendészek kullancs elleni védőoltása nem kötelező, bár ingyen megkaphatnák, de nem is kapnak felvilágosítást arról, miért lenne szükségük rá. Sokszor a parancsnokok egyéni tudásán, intelligenciáján múlik, hogy védve lesznek-e az embereik - mondta Szilárd István. Ugyanez igaz a határsértőkkel ugyancsak kapcsolatba kerülő rendőrök, illetve büntetés-végrehajtási dolgozók esetében is: elengedhetetlen lenne a fogdákban és a befogadóállomásokon a befogadáskori szűrés, az ott dolgozók ilyen jellegű munkaegészségügyi oktatása és a prevenció támogatása is - tette hozzá Szipola Gyula, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájának doktorandusza.
