Az Aegon Művészeti Díjat tavaly alapította az Aegon Magyarország Zrt. a magyar irodalom értékeinek elismerésére és reklámozására. A német Herder-díjhoz hasonlóan úgy működik a rendszer, hogy a kitüntetett választhat maga mellé bármilyen művészeti ágból egy társat, aki szintén ösztöndíjban részesül. Ez a kényes és szép feladat mostantól Rakovszky Zsuzsa költő-íróra hárul, hiszen a zsűri – Babarczy Eszter kultúrtörténész, Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, Margócsy István irodalomtörténész, Radnóti Sándor esztéta, Lévai Balázs televíziós szerkesztő – idén őt választotta 14 jelöltből. A zsűritagok szerint a 2005-ös nagy regények évadja után idén vitathatatlanul a verseké volt a főszerep, így nyerhetett Rakovszky Zsuzsa összegző, visszatekintő kötete Visszaút az időben címmel, amelyet a Magvető adott ki 2006-ban. Az elismeréssel most 3 millió forint pénzjutalom is jár. A Magvetőt vezető Morcsányi Géza irodalmi istállójának most már Rakovszky is olyan biztos pontja, mint Esterházy Péter, hiszen az 1998-as, Egyirányú utca című kötete óta itt jelennek meg művei. Az eddigi legnagyobb sikerét 2002-es történelmi regényével, a Kígyó árnyékával aratta. Az 57 éves asszony a hűség városának hű lánya: Sopronban született, nevelkedett és tanult – A kígyó árnyékának is ez a helyszíne a XVI. században –, és most is ott él fiával főleg angol és amerikai vers- és prózafordításokból, hiszen 1986 óta szabadfoglalkozású értelmiségi. Sok fordítása nemzetközi hírnevet hozott számára, például Graves-díjat, Soros-ösztöndíjat Londonba vagy Salvatore Quasimodo-díjat. Magyarországi elismerései is tekintélyes listát tesznek ki: József Attila-, Déry Tibor- és Máray-díjat is kapott.
A Visszaút az időben verseskötete bőséges szürete eddigi munkásságnak: 11 kivétellel az összes, mostanáig kiadott öt könyve verseit tartalmazza, a Téli napforduló című ciklus pedig az új művét. Ezek 1998 és 2002 között születtek, rezonálva korára, amelyben él és alkot, a Pitbull például a durvaság-gonoszság térhódításáról, a címadó költemény pedig az egyedül élő nő tragédiájáról szól.
Különlegesen fontos eseményként méltatta az egyik zsűritag, Margócsy István Rakovszky újbóli kötettel jelentkezését. „Bonyolult szépségű, kérlelhetetlenül analitikus igényű, fenyegető érzékiségű, katarzisra késztető” alkotásokként írta le a verseket, amelyek szerinte egyszerre szélsőségesen posztmodernek és konzervatívan klasszicizálók filozófiai érzékenységükben. Ezzel a meghatározással mindegyik bíráló egyet is értett, hiszen egyhangúlag szavazták meg a díjat a törékeny, csendes asszonynak.
Szász Judit