Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem lehet nagyobb sikere az alkotmánynak, mint az, hogy a kilencvenes évek eleje óta már szinte szólássá váltak a „megyek az alkotmánybíróságra” vagy „ha nem tetszik, fordulj az alkotmánybírósághoz!” kifejezések – írja ajánlásban Sólyom László köztársasági elnök a Complex kiadónál megjelent A mi alkotmányunk című kötetben. Ez a könyv annak próbája, hogy kiderüljön, mit gondolnak az „átlagemberek” az egyes alapjogokról és az állam alapintézményeiről.
A kötet főszerkesztője Trócsányi László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) alkotmányjogi tanszékének vezetője, aki várhatóan a közeljövőben az Alkotmánybíróság tagja lesz. A kötet létrehozása neki jutott eszébe. Amikor 2000 és 2004 között a Magyar Köztársaság belgiumi nagyköveteként szolgált, olvasta Marc Verdussen Alkotmány (sorok és gondolatok) című könyvét, amely a belga alkotmányt próbálta meg közel hozni a civil társadalomhoz. Hazatérése után elhatározta, hogy a belga könyv mintájára elkészíti a magyar verziót, amelyhez segítségül hívta az SZTE állam- és jogtudományi karát.
A könyv aktuális kérdéseket érint. Magyarországon ugyanis az utóbbi években egyfajta társadalmi vita van kialakulóban arról, hogy 17 évvel a rendszerváltozás után merre is tartsunk, miként alakítsuk intézményeinket, valamint legyen-e új alkotmány. A kötetben az alaptörvény egyes rendelkezéseinek rövid és közérthető bemutatásán túl különböző foglalkozást képviselő közéleti személyiségek is írnak arról, hogy mit jelentenek számukra az alkotmányban foglalt egyes intézmények és mit gondolnak azokról. Többek között állami vezetők, köztisztviselők, jogtudósok, szociológusok, politológusok, gazdasági szakemberek, egyházi vezetők, sportemberek, újságírók, a kultúra, a civil szféra képviselői vetették papírra gondolataikat.
Az alkotmány a közgazdasági ügyekről viszonylag keveset szól, azt is meglehetősen általános megfogalmazásban – írta a kötetben Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egytem gazdaságpolitikai tanszékének vezetője, volt jegybankelnök. Ennek pedig a közgazdászok inkább örülnek, mivel így az általános paragrafusok nem gátolják a gazdasági élet működését, ahhoz kielégítő keretet nyújtanak. Csakhogy ez a néhány rendelkezés túlságosan keveset mond, így az alkotmány közgazdasági szempontból több ponton is kiegészítésre szorul – mondja Bod. Véleménye szerint például szükség volna az alapszövegben a vállalkozók és az államháztartás átláthatóságának nagyobb védelmére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) stratégiai célja a közpénzügyi folyamatok átláthatóságának, a közpénzekkel való gazdálkodás elszámoltathatóságának erősítése – írta a kötetben példásan semlegesen Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. A vállalkozás szabadsága idézi elő azt a helyzetet, hogy egy termék eladói számára hiteles fenyegetés az, hogy új cégek lépnek be a piacra és elcsábítják az ügyfeleket – írta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint a versenytársak fenyegetése, a piacról való kiszorulástól való félelem koncentrálja leginkább a figyelmet és lehetővé teszi, hogy a fogyasztók a legalacsonyabb áron a legjobb minőséget kapják.
