Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fokozatosan növekszik az érdeklődés a magyar irodalom iránt Nyugat-Európában: a folyamat 2000-ben Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című regényével, majd Szerb Antal Utas és holdvilágának sikerével vett újabb lendületet. Magyarország európai uniós csatlakozása, az ehhez kapcsolódó rendezvények, valamint a kulturális fesztiválok és évadok is a magyar irodalomra irányították a figyelmet. (2004-ben Nagy-Britanniában Magyar Magic címmel vendégeskedett a magyar kultúra, 2006 márciusában pedig Németországban kezdődött Ungarischer Akzent néven másfél éves programsorozat.) Nemzetközi irodalmi elismerések is felkeltették egy-egy szerző iránt az érdeklődést: például Kertész Imre (Nobel-díj 2002-ben a Sorstalanságért), Konrád György, Esterházy Péter (a Börsenverein des Deutschen Buchhandels Béke-díja 1991-ben, illetve 2004-ben) és Szabó Magda (francia Femina-díj 2003-ban a legjobb külföldi regény kategóriában Az ajóért) iránt.
Mindezek mellett Magyarországnak irodalma külföldi népszerűsítéséhez elsősorban az idegen nyelvű fordítások elkészítését kell támogatnia – mondta lapunknak Károlyi Dóra, a Magyar Könyv Alapítvány igazgatója. A szervezet fordítástámogatási kerete azonban évek óta változatlan, mintegy 20 millió forint. Az érdeklődés viszont ennél jóval nagyobb, tavaly például a külföldi kiadók összesen 100 millió forint értékben nyújtottak be pályázatokat. Az alapítvány lehetőségeihez mérten tavaly 63 fordítás létrejöttét támogatta, egy könyvet átlagosan 350 ezer forinttal. Az elmúlt kilenc évben legtöbbször Márai, Kertész, Esterházy, Nádas Péter, Hamvas Béla, Kosztolányi Dezső és Szabó Magda művei nyertek el dotációt. Az alapítvány éves kiadványa, a 10 books from Hungary rendszerint a frankfurti könyvvásárra időzítve jelenik meg, válogatva az előző év legfigyelemreméltóbb szépirodalmi köteteiből. (A Magyar Könyv Alapítványon kívül a fordítók még támogatást kaphatnak – jóval szerényebb mértékben – a Füst Milán Alapítványtól, amely évente csak néhány díjat és ösztöndíjat ítél oda, valamint a balatonfüredi fordítóház várja őket, ahol dolgozhatnak és mintegy 100 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek.)
A magyar irodalom legnagyobb felvevőpiaca Németország, illetve a német nyelvterület. Évente mintegy húsz új könyv jelenik meg, azonban az újdonságok mellett folyamatosan jelen vannak Márai, Esterházy, Kertész és legújabban Darvasi László műveinek zsebkönyv és újrakiadásai. Reneszánszát éli Szerb, Kosztolányi, Márai. Esterházynak – a nyolcvanas évek második felétől kezdődően – szinte valamennyi művét lefordították, köztük nagy családregényét, a Harmonia Caelestist, és folytatását, a Javított kiadást is (Berlin Verlag). A 2006-os futball-világbajnokság apropóján februárban jelent meg legújabb, a focihoz kapcsolható írásainak gyűjteménye, az Utazás a tizenhatos mélyére (Deutschlandreise im Strafraum). Kertész Imrét Nobel-díja előtt is olvasták Németországban, műveit a kilencvenes évektől folyamatosan adják ki német kiadói, a Rowohlt és a Suhrkamp. Legújabb önéletrajzi könyvét, a K. dossziét a Rowohlt adta ki március végén. Európa legjelentősebb írói között tartják számon a németek – Esterházy mellett – Nádas Pétert is, aki a kilencvenes évektől elismert szerző Németországban (a Rowohlt adta ki az Egy családregény végét és az Emlékiratok könyvét). Szinte azt mondhatni, hogy Nádas előbb lett sikeres külföldön, mint Magyarországon. Nemrég adta ki a Bevezetés a szépirodalomba című kötetét a Berlin Verlag. Ez a kiadó már készítteti a legújabb, húsz éven át készült, háromkötetes nagyregényének, a Párhuzamos történeteknek a német fordítását is. A magyar irodalom legújabb hullámát képviseli Németországban Bartis Attila, akinek első német fordításban megjelent regénye, A nyugalom (Suhrkamp kiadó) 2006 januárban vezette a német közszolgálati tévé-rádió állomás, a Südwestrundfunk (SWR) legjobb könyv-toplistáját. E lista legjobb tíz helyezettje közé tavaly májusban – a német nyelven szintén „egykötetes” – Parti Nagy Lajos került a Hősöm terével (Luchterhand kiadó), valamint a József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából összeállított verseskötet, az Ein wilder Apfelbaum will ich werden (Ammann kiadó).
Angliában általában évente három új magyar könyv jelenik meg. Nagy sikernek örvend Márai (A gyertyák csonkig égnek), Szerb Antal (Utas és holdvilág, A Pendragon legenda), Szabó Magda (Az ajtó) és Kertész Imre (a Sorstalanság, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a Felszámolás). Kritikai sikert ért el a Magyar Magic alkalmából megjelentetett An Island of Sound (hangsziget) antológia (a Harvill Press kiadó Leopard-sorozatában), amely az 1940-es évektől napjainkig – a „szovjet korszakot” és következményeit bemutatva – gyűjtötte egybe a magyar írók és költők műveinek színe-javát.
