Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Van abban valami bájos, hogy egy őszülő halántékú úr esztrádműsora vezeti a brit zenei toplistákat. Az őszülő úr személye persze a legkevésbé sem elhanyagolható, mégis tekintsük el tőle egy pillanatra. Tehát a Ringleader of the Tormentors (Attack Records, 2006) című lemezt hallgatva dallamos, markáns szövegvilágú és letagadhatatlanul brit popzene üti meg a fülünket. A kezdőtételen enyhe keleties hatás érezhető, a Life is a Pigsty szimplán csak szép, a You Have Killed Me pedig a sláger műfajának tankönyvi példája. Égbekiáltó izgalmakat nem élünk át, valamiért mégis megfogja a hallgatót a műsor – talán éppen a bevezetőben említett báj miatt. A lemez végighallgatása ugyanis leginkább egy visszafogott kabaréest megtekintéséhez hasonlítható, ahol az előadó az ócska díszletek és a meghatóan ciki kockás zakó ellenére az előadás nagy részében elsőrangú színvonalon szórakoztatja a közönséget. Minden számban van valami kis plusz, néha gyerekkórus, néha epikus nagyság, az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a lemez a vége felé kissé ellaposodik: ahogy az előadás a végéhez közeledik, egyre szűkebb a kockás zakó, laposabbak a tréfák, a kispálya végül erősebb a nagystílűségnél.
Helyezzük most vissza mindezt a légüres térből az előadó életútja által meghatározott kontextusba. Steven Patrick Morrissey az 1980-as évek egyik legmeghatározóbb brit zenekarának, a The Smithsnek énekes-dalszerzője, főállásban zenei legenda, kisebb szerepben a szigetország élő lelkiismerete. Egyrészt a Smiths hatéves fennállása alatt kiadott legalább két örökérvényű lemezt (a Meat is Murder 1985-ből és a The Queen is Dead 1986-ból), másrészt megkerülhetetlen hivatkozási alappá és az ezredforduló minden jelentős angol zenekarának múzsájává vált az Oasistől a Franz Ferdinandig. Morrissey az együttes 87-es felbomlását követően több-kevesebb sikerrel szólókarrierbe kezdett, majd hosszú hallgatást követően 2004-ben tért vissza az élvonalba You are the Quarry című albumával. A kabarépop Morrissey értelmezésében a legtöbbször erőszakról, prostitúcióról, drogokról, bűnözésről, terrorról és rasszizmusról szól, és – bár a témákat humorral teszi emészthetőbbé – megnyilvánulásai az elkényelmesedett angolszász világ húsába vágnak. Nem csak a színpadon nagy a szája, kanadai turnéját például az északi országban szokásos fókamészárlások miatt teljes egészében lemondta. A magyarországi élővilág sajátosságaiból adódóan velünk szemben nemigen merülhetett fel ilyen kifogás, így az őszülő halántékú úr július 5-én esztrádműsort ad Budapesten a Petőfi Csarnokban.
