A múlt hét elején gyakorlatilag befejeződött az Oryx Quest Dohától Doháig tartó földkerülő versenye. A győztes Doha 2006 elnevezésű katamaránnak 62 nap, 21 óra, 1 perc és 22 másodperc kellett ahhoz, hogy célba érjen. A győztes katamarán nagy fölénnyel – hozzávetőleg ezer tengeri mérfölddel – nyert a Daedalus ellen; a többiek hamar kiestek a küzdelemből.
A Geronimo trimarán hamar kiállásra kényszerült, mert elütött valamit és a sérülés komolyabb volt, mint azt eleinte hitték. A Cheyenne pedig Tűzföld mellett árbocát vesztette. Az izgalom a versenyben maradt hajók számával arányosan csökkent, hiszen a korábbi elsőre és utolsóra apadt a mezőny, közöttük óriási, időnként 2200 tengeri mérföldnél is nagyobb távolsággal.
A petrodollárokból látványos presztízsversenyt terveztek létrehozni a szervezők, legalábbis erre utal, hogy a földkerekség leggyorsabb, sebességre tervezett többtestű hajói közül négyet sikerült rajthoz állítaniuk a tehetős arab befektetőknek. A három katamarán és a trimarán versenye már rosszul indult, amikor az Arab-öböl környékén „limány” időjárásban vergődtek. Szerencsétlen választás volt a rajt idejének előre meghatározása, emiatt kényszerültek ugyanis hosszas gyenge széles cirkálásra – így a lehető leglassabb menetre – az egyébként korábbi csúcstartó, vagy ahhoz közeli időre képes „rohanógépek”. A hasonló időszakban csúcsdöntési kísérletet futó magányos Orange 2 a saját maga által választott rajttal – s így a meteorológiához alkalmazkodni képesen – lényegesen jobb időt futott, gyakorlatilag a teljes távon csaknem optimális időjárási viszonyok között vitorlázva.
