Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Koltai Róbert hatodik nagyjátékfilmje – az eddigiektől eltérően – nem önéletrajzi ihletésű. A film 1903-ban kezdődik, amikor is Slomónak (Bodrogi Gyula) a vándorcirkusz bohócának ikerfiai születnek. A gyerekek, Dodó (Koltai Róbert) és Naftalin (Gáspár Sándor) apjuk munkásságát folytatják: bohócok, artisták, illuzionisták, igazi nevettetők lesznek. Addig, amíg az egyik előadáson Rákosi Mátyás órájával rosszul sül el az egyik trükk, és Naftalin börtönbe kerül. Éveken keresztül raboskodik, amikor az 1956-os forradalmat kihasználva Dodó elindul kiszabadítani őt.
A keserédes történet jó jelenetek sorozata, mégsem áll össze teljesen. Fellini Országúton című filmjét idézik egyes részek, amikor Dodó útra kel Budapestre testvérét kiszabadítani. A film szépen érzékelteti az ikrek láthatatlan kapcsolatát. Se veled, se nélküled kapcsolatban, furcsa párként élik le életüket. Ám a nem megfelelően kidolgozott párbeszédek miatt nem tud lendületes lenni a mű. A képek színvilága – talán a kort idézve? – kopottas. A filmet inkább a meseszerű történet és a záró csattanó miatt érdemes megnézni.
