Hogyan épült Budapest? és Hogyan épüljön Budapest? – e két kérdést járja körbe az a két könyv, amelyek különböző kiadóknál jelentek meg, mégis összefüggenek egymással. A Hogyan épült Budapest? Siklóssy László neves város- és művelődéstörténész 1931-es munkájának reprintje. Siklóssy visszautal Budapest történetére, arra, hogy az első várostervezési elképzelések már Zsigmond és Mátyás királyok idején felmerültek, ám csak a XIX. században, néhány évvel Pest, Buda és Óbuda egyesítése előtt sikerült létrehozni a FKT-t, amely egységes várost teremtett a szétszabdalt településekből. A könyv az FKT működését dolgozza fel, azt például, hogy miként épült ki a Nagykörút, a Sugár út (a mai Andrássy út), miként tervezték meg a Margit híd városszerkezeti kapcsolódását és a budai körutat.
A másik kötet, a Hogyan épüljön Budapest? műfaját tekintve reformkori nagyjaink alkotásaihoz hasonló: programadó mű. De miért is van szükség a XXI. század elején újból reformkori minták követésére? A válasz egyszerű: miután a politikai rendszer, amely 1989 után létrejött, kétharmados törvények konszenzusos elfogadására gyakorlatilag alkalmatlan, s minthogy a rendszer alapelemei az Antall–Tölgyessy-paktum óta ily módon vannak bebetonozva, Budapest fejlődése megtorpant. A város szétesőben, közigazgatásilag irányíthatatlan állapotban van, a nagyobb beruházások előkészítése szinte lehetetlen – legalábbis valami ilyesmi tűnik ki a kötetből, amely hangsúlyozottan nem pártos kiadvány, bár főszerkesztője, Juharos Róbert, a Fidesz fővárosi képviselője. (Ismerve Juharos pozícióját saját pártján belül, azt, hogy őt éppen a Fidesz-frakció akarta leváltani a jogi bizottság éléről nemrégiben, s a Fővárosi Közgyűlésben az MSZP és az SZDSZ „mentette meg” a városatyát, tényleg kijelenthetjük, hogy nem pártpolitikai hátterű a most megjelent kötet.)
Az viszont tényleg igaz, hogy a 23 kerületi és az egyetlen fővárosi önkormányzat, továbbá a kormány képtelen a nagyobb projektek összehangolására. Közép-Európa legrégebben húzódó fejlesztései közé tartozik a 4-es metró, de megoldatlan az egységes parkolás és adózás is például Budapest területén, hogy a környékről ne is beszéljünk. Ezért lenne tehát újból szükség az FKT-ra, amely ismét összefoghatná a széthúzó önkormányzatokat, illetve megfelelő teret adna a kormányzatnak is arra, hogy beleszóljon a fővárost és környékét érintő döntésekbe. Érdekesség: a Hogyan épüljön Budapest? kiadvány nem sokkal azután jelent meg, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közölte: kezdeményezi az FKT újbóli felállítását. Természetesen a kiadvány munkálatai ennél korábban zajlottak, a szerzők a miniszterelnöktől függetlenül, őt megelőzve javasolták e testület újbóli létrehozását.
Szegő Miklós Iván