Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A Honvéd együttes legutóbbi nagyszabású produkciója a 300 ezer néző előtt bemutatott csíksomlyói István, a király előadás volt, amelyet az együttes művészeti igazgatója, Novák Ferenc, „Tata” rendezett. Hogyan kerültek bele a produkcióba?
– Az eredeti, Koltay Gábor által rendezett előadásnak Novák Ferenc volt a koreográfusa, és ő azóta is többször színpadra állította a darabot. Novákot és a Honvédot a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. kérte fel arra, hogy az eredeti három főszereplő mellé biztosítsa a további szólistákat és táncosokat. Így leszerződtünk 10 millió forintért a Zikkurattal, ami nem volt akkora összeg, mint ha egy külső felkérést kaptunk volna. Végül kevesebb lett a bevételünk, mint amennyi költségünk volt az előadással, de felmértük az esemény jelentőségét, azt, hogy hagyományos színházi előadásokból több száz kellett volna ahhoz, hogy ennyi emberhez eljussunk. A szakmai presztízs és a magyarlakta területek műsorral való ellátása ebben az esetben felülírta a bevételi szempontokat.
– A Honvéd 2000-ben átkerült a Honvédelmi Minisztérium (HM) felügyelete alól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához (NKÖM). Ez hozott-e valamilyen változást a finanszírozásban?
– A HM először meg akarta szüntetni az együttest, ám a kultusztárcánál azt mondták, hogy a Honvéd olyan értéket képvisel, hogy ezt nem lehet megtenni. Ekkor a HM-mel az NKÖM kötött egy szerződést, amelynek keretében a honvédelmi tárca évi 218 millió forinttal támogatja az együttest, aminek fejében mi elvisszük produkcióinkat az igényjogosultakhoz, azaz a laktanyákba, honvédségi klubokba, és fellépünk a protokollrendezvényeken is. Így voltunk már Pristinában, Okucaniban és a nápolyi NATO-főhadiszálláson is. A jelenlegi, mintegy 500 millió forintos költségvetésünkből – a két tárcától kapott támogatáson kívül – 120 millió a saját bevétel, ami néhány éve még csak fele ennyi volt. A teljes keret több mint 70 százalékát teszik ki a bérköltségek, a fennmaradó rész jut a működésre. A technikai és művészi személyzet közötti arány ugyanakkor viszonylag kedvező, 30–70 százalékos, ebből a szempontból szerencsés, hogy több tagozatot is kiszolgál az apparátus.
– A fellépések során általában a vendéglátó állja a lebonyolítást és a költségeket, vagy a Honvéd is magára vállalja néha a szervezést, a terembérlést?
– Többnyire az első variáns működik, bár nekünk is van egy művészeti titkárságunk, amely szervezéssel is foglalkozik, és amelyre folyamatosan érkeznek az igénylések. Meghívásos alapon is összejön évi hatszáz előadás, ami sok, hiszen ezek közé a próbákat is be kell illeszteni. A tucatnyi saját szervezés mellett sokszor lépünk fel olyan helyeken is, ahol nincs meg a megfelelő infrastruktúra, oda visszük magunkkal a színpadtechnikát is. Általában kötött tiszteletdíjért megyünk. Nem vagyunk drága együttes, ugyanis küldetésünk, feladatunk, hogy minél több helyre eljussunk, a határon túli magyarsághoz is. Vidéken sok esetben nem is tudnák kifizetni a rendes gázsit, így egy gyerekelőadásért 150 ezer forintnál, egy felnőttelőadásért 800 ezer-1 millió forintnál nem lehet többet kérni, ezért szükséges az állami támogatás.
– Gondolom, a jelenlegi pénzügyi helyzetükben elkerülhetetlen, hogy a külföldi turnék bevételeit is a Kárpát-medencében megtartott előadásokra csoportosítsák át.
– A külföldi turnék kétségtelenül jelentős bevételt hoznak, de mivel az útiköltséget, az alapvető kellékeket legtöbbször nekünk kell állnunk, ennek jelentős részével nem gazdálkodhatunk. A létszámon sem lehet spórolni: van, hogy egy előadás látványvilágához nem elég három pár táncos, hanem nyolc-tíz kell, valamint egy kórus szólamaihoz is szükséges a nagyobb létszám. A legjobb felvevőpiac Nyugat-Európa, itt a turné teljes büdzséjének mintegy 30 százaléka marad meg az együttesnek. Vannak helyek, ahol már visszatérő vendégek vagyunk, és volt már példa közös produkciókra is külföldi fesztiválokkal.
– Idén 55 éve, hogy megalapították az együttest. Milyen előadásokkal ünneplik ősszel ezt az évfordulót?
– A nagy, kétrészes ünnepi gálaműsor október 4-én lesz az Erkel Színházban. Július első felében pedig izraeli turnéra indulunk, a Fekete Gyöngyök produkciót mutatjuk be, amely a cigány kultúra eltérő stílusú darabjait tárja a közönség elé. A hétállomásos turné érinti Haifát, Tel Avivot és Jeruzsálemet is, de már vannak lekötött bemutatóink a jövő évi Tavaszi Fesztiválra is.
