Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahogy azt a kilencvenes évek eleje óta minden rockrajongó biztosra vette, az Iron Maidenhez hasonlóan végre a Judas Priest is feltámadt poraiból, és Rob Halford énekessel kiegészülve zeneileg legerősebb felállásában turnéra indult. A Priest futurisztikus színpadképe nagy show-t ígért a PeCsa szabadterén, de előtte még mintegy 75 percig élvezhettük egyik másik rocklegenda, a Queensryche (QR) igen-igen furcsa műsorát. Furcsa volt, de egyáltalán nem rossz: a seattle-i ötös ugyanis úgy döntött, hogy legnagyobb kritikai sikerét, az 1988-as Operation: Mindcrime-ot játssza el egy az egyben, ehhez pedig az eredeti vendégénekesnőt, Pamela Moore-t is elhozták magukkal. Moore néni nem mozgott valami otthonosan a színpadon, de valószínűleg egyszeri alkalom, hogy egy Suiter Sister Maryt eredeti énekeseivel hallgathattunk, így azért jó, hogy itt volt. Klasszikus számok jöttek egymás után: Breaking the silence, Speak, Eyes of the stranger. A csapat a ráadásban sem lépte át az 1990-es álomhatárt, az élőben megszólaltatott szintetizátorral induló Best I Can után jött a milliós lemezeladást generáló Empire, Michael Wilton a lemezen lévőhöz megszólalásig hasonlóan effektezett gitártémáival. A zenébe tehát nem lehetett belekötni, de az felháborító volt, hogy a keverősök ennyi pénzért nem tudtak mit kezdeni a szanaszét torzított basszussal, a kásás gitárokkal. Később a miértre is fény derült: ezen az estén minden a Priest-shownak volt alárendelve.
Háromnegyed óra elteltével füst szállt fel ugyanis a színpad rendezői baljára épített felvonóból, és az új évezred Darth Vadereként kiemelkedett a tetőtől talpig szögekkel kivert bőrbe öltözött, kopasz Rob Halford. Köpenyét húzva maga után, lassú léptekkel indult meg a színpad eleje felé a The Hellion/Electric Eye hangjaira. A metálműfajban minden idők legklasszikusabb gitárpárosa, a K.K. Downing-Glenn Tipton duó gitárjai belehasítottak a pesti éjszakába, lemez minőségben szólaltak meg az olyan himnuszok, mint a Sentinel vagy a Touch of Evil. A Painkillerben (de egyébként a koncert során végig) Halford megmutatta, hogy jobban énekel, mint valaha, félelmetes volt élőben is hallani a legendás sikolyokat. Az akusztikus gitárokkal induló Beyond the realms of death-ben a csapat megmutatta misztikus oldalát, de utána már a rock & roll uralta a színpadot: a metálünnephez ugyanúgy hozzátartozott a Harley Davidson-os bevonulás, mint a közönségdaloltatás.
„You've got another thing coming” - énekelte a koncert zárásaként Halford az egyik legnagyobb slágerét. Az a következő dolog az újjáalakuló lemez kell hogy legyen.
