Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A budapesti társasági élet ma árnyéka egykori – múlt század eleji – önmagának. Akkoriban szinte minden hónapra jutott egy-két, a gazdasági és politikai elitet megmozgató estély vagy bál. Fővárosunkban operabált például már 1886-tól rendszeresen, csaknem havonta rendeztek; ezt a helyi arisztokrácia és a pénzvilág prominensei a bécsi udvarban megszokott estélyek mintájára hívták életre, s a bevételek nagyobbik részét a köz javára fordították. Az első világháború megszakította a rendezvénysorozatot: a múlt század első felének utolsó pesti operabálját 1934-ben szervezték. A második világháborút követően voltak ugyan rendezvények az Operaházban, de azok sem hangulatukban, sem a meghívottak körét illetően nem hasonlítottak a régiekre.
Hatvankét éves csend után 1996 februárjában éledt újjá a hagyomány a Boavi Kft. jóvoltából, amely több operaházi rendezvény szervezésében vett már részt. Az „új kor” első estélye igazi csemege volt az operabarátok számára, sztárvendégként Monserrat Caballéval, a világhírű szopránénekessel. A bálon több nemzet kultúrája és gasztronómiája emelte a hangulatot. Mára kissé letisztult a szervezés tematikája, ugyanis 1997-től már csak egy – estélyenként természetesen más-más – európai nemzet művészete és ételei kerültek terítékre.
Gazdasági szempontból kész katasztrófa volt az 1996-os rendezvény, a szervezők 80 milliós veszteséget szenvedtek el. A következő évek a hiány leküzdéséről szóltak, s mára nyereséget termel a budapesti operabál, ami köszönhető annak is, hogy évről évre telt házas a főváros egyik, ha ugyan nem a legrangosabb társasági eseménye.
Idén február 21-én, mint mindig, a hamvazószerda előtti utolsó szombaton rendezik a bált, amelynek díszvendége Katarina Witt Európa-, világ- és olimpiai bajnok műkorcsolyázó lesz, amiből már következtetni lehet arra, hogy Németország kultúrája, sportja, művészete és ízei körül forog majd az estély. Tavaly Franciaország volt a soros, a díszvendég Catherine Deneuve volt.
A budapesti operabál, csakúgy, mint a bécsi, a Monarchia korát idézi, ám a rendezvény ma már nem elsősorban az arisztokráciához szól. A vendégek zöme a tőkéhez, a közélethez, illetve a politikához áll közel.
A pesti operabálon kívül a februári hónapban természetesen számos más bált és estélyt is szerveznek. Ám a luxus- és divatágazatban működő cégek szerint rendkívül lanyha a pesti közélet. Többek között ezért sem törik össze magukat a világ legnevesebb divatházai a budapesti jelenlétért. Így ha valaki komolyan ad arra, hogy milyen ruhát vegyen fel a bálra, Milánóba, Párizsba vagy Londonba, jó esetben Prágába kell utaznia egy-egy luxusholmiért.
A szervezők szerint más rangos bálok iránt nincs fizetőképes kereslet. Akik a nevükkel emelnék az est fényét, azok nem szeretnek ilyenért pénzt adni, inkább meghívóra várnak. Ez természetesen Nyugaton is így van, de ott az ingyenvendégek eltartásáról nagyon komoly fizetővendég-tábor gondoskodik.
