Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Közel negyven éve volt szerencsém megismerkedni a regényíró Bradburyvel. Ekkor jelent meg magyarul a Fahrenheit 451, a könyvekbe foglalt emberi tudás megmentéséről szóló szépséges prózai alkotása. Eredetileg forgatókönyv volt. Francois Truffaut vitte filmre, aki a lehető leghatásosabban közvetítette az amerikai író magvas gondolatait. Ray Douglas Bradburytől azóta jó néhány jeles munkát fordítottak le nálunk, igazán jelentős könyvei közül mégis hiányzott a Gonosz lélek közeleg, amelyet most Pék Zoltán illő igényességgel ültetett át nyelvünkre.
Bár bőven akadnak benne csodásnak nevezhető, elrugaszkodott motívumok és fogvacogtató részletek, kevés köze van a tudományos fantasztikum paneljeihez. A titokzatos, őszidőben feltűnő vándorcirkusz rosszakaró lényei miatt inkább a (jóval később) divattá alacsonyodott horrorokkal áll távoli rokonságban. Félelmetes légkörét azonban nem a szokvány ijesztgetés vacak trükkjeivel hozza létre a szerző. Atmoszférateremtésének két fő eszköze a gyermeki lélek érzékenységének bemutatása, valamint az ugyanebből táplálkozó, de már a felnőtt világ bonyolultabb kifejezéseivel élő költői képzelet. Erről a művészi fantáziáról tanúskodnak a szemléletes hasonlatok, a filmszerűnél gazdagabb leírások, a sodró erejű ritmusváltások, késleltetések, gyorsítások.
Miután a két főszereplővel lázas kalandok történnek, joggal lehet izgalmasnak mondani mindazt, amit tesznek-vesznek. Fontosabb és persze érdekesebb, ami a fogékony tizenévesekben játszódik le. A bennük zajló, őket foglalkoztató szenzációk kapcsolódnak ugyanis a főtémához, az igazi téthez. Nevezetesen ahhoz, hogy az átélt viszontagságok vajon hozzásegítik-e őket a jó és a rossz közötti különbség felismeréséhez.
Szerencsés körülmény, hogy Bradbury általában tartózkodik a tanulságok tanítóbácsis levonásától. Az is jó, hogy a fura történet megközelítő magyarázatát az egyik fiú édesapjára hagyja. Ő éppen a gyerekeket védve jut el a saját rejtett képességeinek érvényesítéséig, emberkerülő félénksége legyőzéséig. Amikor szembeszáll az ártalmas varázslatokkal, lényegében azoknak az életre szóló igazságoknak a jegyében cselekszik, amelyekről védenceinek mesélt a regény leginkább filozofálgató fejezetében.
Az Európa Könyvkiadónál napvilágot látott művet epilógus követi. Kiderül belőle: ebből is készült film a nyolcvanas években. Az a John Clayton rendezte, aki leforgatta Simon Signoret Oscar-díjas főszereplésével a Hely a tetőnt, az angol filmművészet egyik elévülhetetlen remeklését.
Iszlai Zoltán
