Kinyíltak a zárt előnyök?
A csökkenő kamatok egyértelműen a befektetési alapokra irányították a megtakarítók figyelmét. A CIB Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója, Komm Tibor szerint a piacok mindenkori állapotát jól mutatja a befektetési alapokban tartott vagyon alakulása, az útjára indított új termékek száma, a termékfejlesztés intenzitása, a tőzsdei hangulatváltozásokra érzékenyebb lakossági befektetők aktivitása. A helyzet azonban jelenleg meglehetősen ellentmondásos. Amíg ugyanis a növekedés "valódi" motorjai is beindulnak, a piacok újabb és újabb strukturális problémákkal, rendszerszintű kockázatokkal találhatják szembe magukat. Komm úgy látja, hogy a megváltozott összefüggésrendszer felértékeli az innovációt. A CIB mindenesetre most egy olyan termékkel lép piacra, ami a zárt végű konstrukciók biztonságát a nyílt megoldás előnyeivel igyekszik többszörösen is ötvözni.
Az OTP várakozásai szerint a közeljövőben mindenképpen a tőke- és hozamvédett alapok iránt lesz nagy érdeklődés, amelyek eddig általában zárt végű formában működtek. A tartós befektetési számla (tbsz) megjelenésével az alapok határozott futamidejét növelték a szakemberek annak érdekében, hogy a befektetők kihasználhassák az adóelőnyöket. A hosszabb futamidőt azonban azzal ellensúlyozták, hogy az új tőke- és hozamvédett alapokat nyílt végű formában indították, így szükség esetén az ügyfelek vehetnek ki pénzt az alapokból. Így tehát - hangsúlyozták a banknál - a nyílt végű alapok dominanciájára lehet számítani, de nem az eddig megszokott formában. Az UniCreditnél is kiemelték: jelentős változás, hogy nyílt végű alapok formájában is elérhetőek különböző, strukturált futamidővel rendelkező, tőke- és hozamvédettséget kínáló alternatívák. Ezek a megoldások így kapcsolják össze a nyílt végű alapok kínálta likviditási előnyöket a korábban csak zárt végű alapok formájában elérhető termékjellemzőkkel.
Úgy tűnik azonban, hogy nem mindenki tartja ezt feltétlenül jó iránynak. Mint a K&H befektetési igazgatója, Horváth István elmondta, bár a nyílt végű alapok likviditása alapvetően az ügyfelek kényelmét szolgálja, de ugyanez a korlátozott likviditású eszközöknél (például a tőkevédett alapok "opciói" vagy az ingatlanbefektetések) költséges és kockázatos is. A gyakorlat ráadásul azt mutatja, hogy a tőkevédett alapoknál a zártvégűség ugyan általában az ellenérvek között merül fel, de a befektetők ezeket a termékeket is tudják jól használni, hiszen a zárt végű alapok futamidő alatti tőzsdei értékesítése a válság alatt is mindössze 3-5 százalékos volt. Varga Zalán, az Erste Alapkezelő igazgatója a tbsz előnyét éppen abban látja, hogy az ösztönzőleg hathat a hosszabb távú megtakarításokra, amitől lendületbe jöhetnek a zárt végű konstrukciók.
Szerző(k):
B. Judit Varga
