Az OTP szakértői szerint érthető befektetői reakció volt, hogy a válság kirobbanása után mind többen keresték a kockázatossá vált befektetéseik helyett a biztos és a korábbiaknál ráadásul kedvezőbb kamattal kecsegtető betétlekötési lehetőségeket. A legnagyobb magyar banknál a lakossági lekötött forintbetét-állomány 2008. október elejétől 2009. március elejéig több mint 30 százalékkal emelkedett. Jelenleg a forrásállomány 15 százalékát teszik ki a befektetési alapok és 17 százalékát a kötvények a Raiffeisennél. Az év kezdetekor mindkét arányszám 12 százalék volt. Arról tájékoztatták lapunkat, hogy 2010-ben január és május között a befektetések (Raiffeisen-kötvények nélküli) állománya 32 százalékkal, a kötvényeké 50 százalékkal emelkedett, miközben a betétállomány 12 százalékkal visszaesett. Mint Somogyi Péter, a Citibank lakossági számlavezetési és befektetési üzletágának vezetője elmondta: mivel a válság idején nem kényszerültek arra, hogy beszálljanak a betéti kamatok terén folyó versenybe, most sem látnak komoly változást a befektetési alapok és betétek arányának alakulásában.
Az elmúlt év - hangsúlyozták az OTP-nél - a kötvényalapoké volt, hiszen a jelentős állampapír-piaci hozamcsökkenés miatt kiemelkedő teljesítményt értek el, így jelentős volt a pénzbeáramlás. Mára a hozamcsökkenés megállt, az alapkamat további jelentős vágása sem valószínűsíthető, így a kötvényalapok jövőbeni teljesítményének mérséklődése várható. A legkeresettebb termékek várhatóan a tőke- és hozamvédett, valamint az abszolúthozam-stratégiát követő alapok maradnak. Varga Zalán, az Erste Alapkezelő igazgatója is úgy látja, hogy bár a piacon még kis részesedéssel bírnak az abszolúthozam-stratégiával rendelkező alapok, de értékesítési arányuk várhatóan emelkedik. (Ezek a befektetési stratégiák alapvetően arra törekszenek, hogy a különböző befektetési eszközök - részvények, kötvények, nyersanyagok - piacának tendenciájától függetlenül pozitív hozamokat érjenek el.) Az utóbbi időszakban egyébként az Ersténél a legnagyobb állományi növekedést az ingatlanalap érte el, megelőzve a tőkevédett pénzpiaci alapot is. Az ingatlanalap növekvő népszerűségéről számoltak be az MKB-nál, a K&H-nál és a Raiffeisennél is.
Az UniCreditnél azt gondolják, a piac nettó növekedéséből továbbra is a pénzpiaci és a garantált alapok részesülnek a legnagyobb mértékben. A Budapest Banknál elmondták: bár a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának változása inkább hosszú távon érzékelhető és ma is a pénzpiaci alapok a legnépszerűbbek, az ügyfelek egyre inkább keresik a közepes kockázatot jelentő kötvényalapokat és garantált alapokat is. Főként a vagyonosabbaknál érzékelik ezt a tendenciát, ők egyre inkább hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni a magasabb hozam érdekében.
Az impozáns visszatekintő hozamok, a csökkenő betétikamat-környezet és a közelmúltban megugró tőkepiaci volatilitás a Raiffeisen szerint továbbra is támogatja a pénzpiaci alapok értékesítését. Horváth István, K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a hozamok szintjén a nyersanyag- és feltörekvő részvénypiacokat tartja a legígéretesebbnek a több évben gondolkodni tudó befektetők esetében. Az értékesítésben ugyanakkor a hazai, jellemzően óvatos befektetők várhatóan továbbra is előnyben részesítik majd a kifejezetten biztonságos (tőke- és hozamvédett vagy pénzpiaci) alapokat. A hagyományosan népszerű likviditási, pénzpiaci alapok dominanciája továbbra is egyértelmű maradt - állítja Komm Tibor, a CIB Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója, aki szerint a kockázatosabb eszközök vásárlása fokozatosan kerül előtérbe.
