Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ágazat szereplői közül sokan az akár mesterségesen leszorított kamattól és a gyengített forinttól, illetve a hazai termékek preferálásának kedvező hatásától remélik a kiutat. A Raiffeisennél úgy látják, hogy az alacsony kamatszint és a forint gyengülése mindenképpen előny, de a piacszerzéshez versenyképesség és kereslet egyaránt szükséges. Az OTP szerint a magyar áruk 80 százalékos áruházi arányának érvényesítése az értékesítési problémákon némileg igen, de a jövedelmezőségen nem tud érdemben segíteni. A forintgyengülés az exportőröket értelemszerűen segíti, mint azonban megjegyezték: míg az élelmiszer-ipari exportban 30/70 az alacsony és a magas feldolgozottságú termékek aránya, az importban éppen fordítva - ami önmagában is mutatja, hogy jelentősek a strukturális problémák az ágazatban. Természetesen - vallják a BB-nél - a forint árfolyamának gyengülése kedvezőtlenül hat az importra, de ettől csodát várni nem szabad: nem lehet az árfolyam-ingadozásra alapozni egy-egy fejlesztés megvalósítását.
Sajnos - tették hozzá az OTP véleményével egybecsengően - a belföldön termelt alapanyag (tej, hús, zöldség, gyümölcs) jelentős részét külföldön dolgozzák fel, így a hazai kereskedelemben forgalomba kerülő magyar alapanyag hozzáadott értékét a külföld adja. A probléma kezeléséhez komplex program kidolgozására lenne szükség, melynek legfőbb eleme a belföldön előállított termékek védelme, továbbá az alacsonyabb minőség, különösen az unón kívüli országokból származó termékek importjának szigorítása.
