Napi Pénzügyeink

Nem jól "indokolt" teher a biztosítókon

A pénzügyi szektor különadójáról szóló jogszabály indoklása szerint: a kölcsönös felelősségvállalás jegyében a költségvetési egyensúly javítása, stabilizálása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva. A lapunk által elvégzett számítások ugyanakkor azt mutatják, hogy az adókivetés során - ha csak a biztosítókat nézzük - messze nem érvényesültek az indoklás érvei, hiszen aligha lehet az "általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes" cégnek tekinteni egy veszteséges vállalkozást.

Bírja a terhelést a Fundamenta

A Fundamenta az új, különadóról rendelkező jogszabály értelmében 2010-ben a mintegy 627 millió forint társasági adón felül 910 millió forint különadót fizet meg - tájékoztatott első félévi jelentésében a társaság. Mint hangsúlyozták: a gazdasági válság és a különadó ellenére is várhatóan pozitív eredménnyel zárják majd 2010-et, a Fundamenta számára a jelentős mértékű különadó megfizetése nem okoz hitelezési problémákat. Az új üzletek szerződéses összege a Fundamentánál az idei első félévben 137 milliárd forintot tett ki, ami 12,4 százalékkal haladja meg a terveket. Ezzel a társaságnál tarthatónak látják az idei 290 milliárdos éves tervet is. Kedvező, hogy a még élő, 2004 és 2009 között megkötött szerződésekre vállalt megtakarítás 90 százalékát most is befizették az ügyfelek (ennek az ad különös jelentőséget, hogy például az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a válság miatt sokan fel is számoltak megtakarítást, de a befizetési hajlandóság is jelentősen csökkent). Emelkedett egyébként a megkötött szerződések száma is, a tavaly első félévi 65 ezerrel szemben az idén időarányosan a tervezettnél ötödével többen, 68 ezren szerződtek.

Egyeztetett nyilatkozatok

Idén még biztosan nem hárítják a bankadót az ügyfelekre a pénzintézetek, de jövőre már elképzelhető - nyilatkozta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Müller János. A Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója azt nem vitatta, hogy a bankadó szükséges rossz, mértékét viszont borzasztóan magasnak minősítette. Azzal a gyakran hangoztatott kormányzati érveléssel is vitatkozik, hogy tavaly és tavalyelőtt extraprofitja lett volna a bankoknak. A Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója szerint a korábbi évek pluszbevételeit az intézmények fejlesztésekre, beruházásokra költötték. A szövetség úgy látja, hogy ebben az évben már képtelenség az ügyfelekre áthárítani a terheket, hiszen ők amúgy is nagyon nehéz pénzügyi körülmények között élnek. A bankoknak nem érdeke, hogy akár lakossági, akár vállalati ügyfeleiket ellehetetlenítsék, ezért az idén tartalékaikkal, illetve tőkéjükkel szemben kell leírniuk a pluszterhet.

Elviszi a bankadó az akciókat?

Az idén mostanáig érzékelhetően élénkült a bankok hitelhajlandósága, különösen lakásra kölcsönöznek szívesen a pénzintézetek. Ezt mutatja, hogy több új konstrukció is megjelent, de akciókat is többet hirdettek. Az Erste a közjegyzői díjat a hiteligénylő számláján jóváírja vagy a folyósítási jutalékot csökkenti ennek összegével. A bankhoz vitt folyószámla pedig további kedvezményeket "fialhat". Az AXA Hazai elnevezésű hitelét lakásra az első évben fix nyolcszázalékos kamattal kínálja (szabad felhasználás esetén is csak 8,25 százalék a kamat), de érdemes kiemelni azt is, hogy a futamidő itt akár negyven év is lehet. Új és attraktívnak tűnő megoldás az FHB Rugalmas kölcsöne is. Az MKB Perspektíva lakáshitele - amelyet szintén költségelengedési akciókkal kínálnak - azzal is kitűnik, hogy a forinthitel kamatát az ötéves állampapír-piaci referenciahozam alakítja (a valamilyen irányadó mutatóhoz kötött kamatozás ma már amúgy egyáltalán nem ritka a piacon, de ehhez általában a bankközi kamatlábat, a Bubort, illetve a jegybanki alapkamatot használják) - az első év után, mert kezdetben itt is fix a kamat. A Budapest Bank (BB) Egyenlítő hitele a forintalapú jelzáloghitel-konstrukciók között egyedülállóan egy jelzáloghitelből és egy hozzá kapcsolódó folyószámlából áll, és lehetővé teszi, hogy a hitelhez tartozó folyószámlán elhelyezett megtakarítás csökkentse a hiteltartozást és ezzel a bank felé megfizetett kamatok összegét. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy arról, mennyire népszerű a közvetítőn keresztül kínált hiteltípus, nem adtak információt a banknál. A CIB sem dicsekszik egyelőre azzal, hogy nagyon futna új, három évre fixen 7,79 százalékos kamattal (a teljes hiteldíj 8,54 százalék), ügynökök közreműködése nélkül kínált lakáshitele. Többen további akciókat is kilátásba helyeztek. Ezen a téren hagyományosan az ősz hoz változásokat. Toman Róbert, a Raiffeisen lakossági hitelezési vezetője szerint azonban a lakáshiteleknél a folyamatos kamatcsökkentés a piaci körülmények (többek között a bankadó) miatt várhatóan nem folytatódik. Bizalmasan más bankoknál is hasonló folyamatokat vázolnak fel. Logikus lenne, hogy a betétesek is megérezzék az elvonás hatását. Lehet, hogy ez így is lesz, a bankok azonban lapunknak hivatalosan határozottan mást mondtak. Jelenleg az alapkamat rekordalacsony szintre süllyedt, és a forráshelyzet is kiegyensúlyozottabb lett, így 2010-ben egyre ritkábbak a különlegesen kiemelkedő betéti ajánlatok, és sokan keresnek a betétek helyett alternatív befektetéseket - állították (többek között) a Budapest Banknál. Az OTP-nél kiemelték, hogy az MNB 2008 novembere óta fokozatosan, több lépésben csökkentette az irányadó kamatot, ennek eredménye, hogy az egy-másfél éve még jellemzően két számjegyű betéti kamatok mára hozzávetőleg a felére csökkentek. A legnagyobb magyar banknál a korábbi évek tapasztalatai alapján azonban úgy látják, hogy várhatóan az év végén erősödik a verseny a piacon megjelenő új források megszerzéséért a pénzintézetek között, ami várhatóan kismértékben emeli majd a betéti kamatokat. Mivel a forrásgyűjtés továbbra is kiemelt jelentőséggel bír, ezért attraktív betéti kamatokra törekszünk nemcsak a forint, de az euró vonatkozásában is - hangsúlyozták a CIB-nél.