Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénzügyi szektor különadójáról szóló jogszabály indoklása szerint: a kölcsönös felelősségvállalás jegyében a költségvetési egyensúly javítása, stabilizálása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva. A lapunk által elvégzett számítások ugyanakkor azt mutatják, hogy az adókivetés során - ha csak a biztosítókat nézzük - messze nem érvényesültek az indoklás érvei, hiszen aligha lehet az "általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes" cégnek tekinteni egy veszteséges vállalkozást.
A banki különadó biztosítókat érintő terhe a lex Járai kikerülése után több mint 2 milliárd forinttal haladja meg a kormány által az első körben "kért" 36 milliárd forintot. A megemelkedő terhek miatt a 2009. évi 79,791 milliárd forintos adózás előtti eredményhez hasonlítva a különadó az eredmény több mint 47,5 százalékát viszi el - a pénzintézetek esetében az elvonás mértéke ennél nagyságrendileg kisebb, bár ez aligha jelenthet vigaszt.
A biztosítói összegzés alapján jól látszik, hogy ha a szektor megismétli a tavalyi profitadatokat, akkor a piaci társaságok fele zár majd veszteséggel, ezen cégek közül nyolcat épp a különadó-fizetési kötelezettség "dönt majd romlásba". Az átforduló biztosítók között a legnagyobb falat a vezető életbiztosító, a piac harmadik legnagyobb díjbevételével bíró társaság, az ING lehet - a társaság 4,4 milliárd forintot lesz kénytelen befizetni majd különadóként az államkasszába. Ugyancsak veszteségbe fordulna a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az Aviva Életbiztosító, a Signal Biztosító és a két Magyar Posta Biztosító is.
Persze az "átfordulás" korántsem biztos. Sokak szerint ugyanis a biztosítók tulajdonosai ahol csak lehet, igyekeznek majd elkerülni a negatív eredményt - ha másért nem, hát részvényeseik miatt. A magyar gazdaság szempontjából ugyanakkor édesmindegy, hogy egy biztosító veszteséges-e vagy épp ki tudja hozni nullszaldósra az évet - egyik esetben sem várhat a költségvetés társasági adóbevételt az adott cégtől. Ezenfelül - miként a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) minap kiadott tájékoztatása is figyelmeztet - a nadrágszíjmeghúzásra kényszerülő biztosítók könnyebben hozhatnak leépítésről szóló döntést, illetve komolyabban figyelhetnek az eszköz- és szolgáltatásvásárlásaikra, emiatt további adó- és járulékkiesés várható. A Mabisz kimutatásai szerint a biztosítók tavaly "különadó" nélkül 45 milliárd forintot fizettek be az államkasszába adó és különböző járulékok formájában - ezen a soron alapos visszaesés következik be, az bizonyos. Már csak azért is, mert információink szerint akad még olyan szereplő - a piaci hírek szerint ilyen például a K&H -, amelynek a tavalyi éve egyszeri tételek miatt sikerült rendkívül sikeresre, így a rájuk rakódó terhelés az idei évet alaposan megnyomja majd. Más társaságoknak pedig kifejezetten hátrányos, hogy a törvény "visszanéz" a 2009-es korrigált díjbevételre. A kgfb-állományát tavaly év közben az AIM-nek eladó TIR Biztosító Egyesület számára rendkívül kemény lesz a bázishatás és ugyancsak gondokkal küzdhet majd a tavaly őszi váltókampányból kizárt Wabard Biztosító is, amelynek a korábbi sikeres portfóliónak köszönhetően kell most majd több mint 300 millió forintot különadóként befizetnie.
Ha az adóterhelés mértékét az adott biztosító 2009-es eredményével vetjük össze - még akkor is, ha tudjuk, hogy az eredményoldalt sokféleképp lehet csinosítani vagy épp sötétíteni magasabb célok érdekében -, akkor még plasztikusabban mutatható ki, hogy a különadó messze esett az indoklásban megfogalmazott kölcsönös felelősségvállalástól. A Cardif Életbiztosítónak például 2009-es nyeresége 8,5-szeresét kell majd kifizetnie, hét és félszeres adóterhelés sújtja az Erste Biztosítót is. Az elmúlt évben elért profitjának több mint kétszeresét kell befizetnie a Volksbank érdekkörébe tartozó Victoria Életbiztosítónak, míg a Signal a tavalyi profit 1,85-szorosával járul majd a kasszához.
