A magyar adatokra még várni kell
A Magyar Nemzeti Bank még csak az első negyedévi hitelezési jellemzőket tette közzé. A frissebb tendenciákról várhatóan két hét múlva tudhatunk meg valamit. Tény viszont, hogy a korábbi felmérések is azt mutatták: a hazai bankok is európai társaikhoz hasonlóan gondolkodnak. Nem lenne meglepő tehát, ha itt is változna a trend. A bankok hitelezési vezetői körében az MNB által végzett első negyedévi felmérés alapján itt is úgy tűnt, hogy a vállalati hitelezésben 2007 óta tartó szigorítási ciklus valószínűleg véget ér. A második negyedévi felmérés azért is lehet érdekes, mert Magyarországon a kép kevésbé volt rózsás az ECB hasonló vizsgálódásából kirajzolódónál. Mint az MNB megállapította: a szigorú hitelezési feltételek fennmaradása továbbra sem támogatja a gazdasági fellendülést. Ez különösen igaz a beruházási hitelek esetében, ahol a bankok növekvő hitelkeresletet érzékelnek. Hiába nő a hitelkereslet és a hitelezési hajlandóság egyaránt, ha a kemény feltételeknek csak kevés cég tud megfelelni. A bankok harmada pedig az első negyedévben tovább szigorított a hitelkeret maximális nagyságánál, ennél is nagyobb arányban növelték a kockázatosabb ügyleteknél alkalmazott felárat. Ezt a drágítást pedig a következő félévben is folytatni szándékoztak a hazai bankok.