BUX 135107.40 0,98 %
OTP 41600 1,66 %
header

Napi Pénzügyeink

08.
02.
23:00

Nem okolják a bankokat a devizahitelesek

A Scale Research 2008-ban indított, saját módszertanon alapuló kutatása, a Bankindex™ a kereskedelmi bankok és ügyfeleik közötti kapcsolat minőségét féléves rendszerességgel méri, valamint a kapott eredményeket az értelmezést segítő indexstruktúrába rendezi. A kutatók most a devizában eladósodott jelzáloghitelesek jellemzőit mérték fel. Tájékoztatásuk szerint többségük kisebb városban vagy falvakban él. A bankok szemszögéből ez további nehézséget jelent, hiszen a fedezetként felajánlott ingatlanok forgalomképessége a jelenlegi piaci körülmények között elég alacsony. Fontosnak tartották megjegyezni, hogy a hitelfelvevők közel egyötöde inaktív, a növekvő törlesztőrészletekkel párhuzamosan tehát nehezen tudnak növekvő háztartási bevételekre szert tenni. Ugyanakkor a devizahitelesek egytizede komolyabb kiadást tervez az elkövetkező egy évben, ami azt mutatja, hogy köztük is jelen van egy olyan réteg, amely számára a megnövekedett törlesztési terhek nem okoznak komoly pénzügyi nehézséget. Bármilyen megtakarítást csak a megkérdezettek egytizede tud felmutatni, ami az amúgy is alacsony magyarországi átlagnál is kedvezőtlenebb adat - hangsúlyozta Kovács Lívia kutató. Mint azonban hozzátette: a devizában eladósodott jelzáloghitelesek kártyahasználati szokásai "kifinomultabbak" az átlagos bankolókéinál, azaz többször használnak kártyát vásárlásra mind online, mind offline környezetben. A devizahitelesek fele igényével akkori számlavezető bankját kereste fel, és nem hasonlította össze az összes több bank ajánlatát. Bár a fedezett (lakás- vagy szabad felhasználású) devizahitelesek döntő többsége jóval magasabb havi törlesztőrészletet fizet az elmúlt 18 hónapban, mint a hitelfelvételkor, nem jellemző, hogy utólag a bankot, illetve a hitelt közvetítő ügynököt hibáztatnák költségeik növekedése miatt - jelentette ki Nemes Csaba, a Scale Research ügyvezető partnere. A devizahitelesek többsége több mint öt éve vette fel a kölcsönt, amelynek havi törlesztőrészlete négyötödük esetében azóta jelentősen növekedett. A vizsgált csoportnak mégis ugyanekkora része saját bevallása szerint úgy érzi, hogy a szerződéskötés előtt teljes körű tájékoztatást kapott a bankfiókban vagy az ügynöktől.

Szerző(k):
B. Judit Varga
08.
02.
23:00

Nagyot nőtt a lakossági teher

Sajnos lapunk korábbi kalkulációjának megfelelően (Napi, 2010. július 1.) csaknem 600 milliárd forinttal növelte a gyenge forint a lakossági devizaadósok hátralékát júniusban - derül ki a frissen közzétett jegybanki adatokból. A májusi átértékelődés hatásával együtt így már 800 milliárd forintnyi a háztartások pluszterhe. Hiába törlesztenek tehát szorgosan a bankok ügyfelei, adósságuk egyre nő. Ilyen körülmények között cseppet sem meglepő, hogy a devizahitelek állománya a tranzakciókból eredően júniusban is tovább mérséklődött. A háztartásoknak nyújtott forintalapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint júniusban 86 százalék volt. Ez a lakáshiteleken belül 81 százalékra, a szabad felhasználású hiteleken belül 83 százalékra, a személyi hiteleken belül pedig 98 százalékra rúgott. Úgy tűnik viszont, hogy a devizahitel jelzálogjogának bejegyzési tilalma (amit Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontjának részeként fogadott el a parlament) okozott némi mozgást. A deviza-jelzáloghitelek új szerződéses értéke ugyanis júniusban a lakáshiteleknél enyhén nőtt (nyilvánvalóan akadtak tehát, akik igyekeztek kihasználni a rövidesen bezáruló lehetőséget). A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél ugyanakkor mindössze stagnálásról lehet beszélni.

Szerző(k):
B. Judit Varga
08.
02.
23:00

Már csak a forint lehet a nyerő

Legkésőbb a következő héten már alighanem hatályba lép a devizakölcsönre való jelzálogjog bejegyzésének tilalma (egyelőre nincs semmilyen jele annak, hogy bármelyik finanszírozó uniós szinten megtámadná a rendelkezést). A Budapest Bank az utolsó pillanatig kínál euróalapú hiteleket (svájcifrank-alapú hiteleiket 2009 augusztusában megszüntették). Nagy keresletet azonban nem érzékeltek ezekre. Mint kiemelték: mivel forintkamataik már az eurókamataikkal összehasonlítva is versenyképesek, így az ügyfelek szinte kizárólag forintalapú hiteleket igényelnek. Toman Róbert, a Raiffeisen lakossági hitelezési vezetője sem tapasztalt semmilyen "kapuzárás" előtti pánikot. Március volt a fő fordulat - emelte ki (más banki szakemberekhez hasonlóan) -, azóta szinte jelentéktelenné vált a devizahitelezés, részben a jogszabályi korlátok, részben a forint kamatszintjének süllyedése miatt. Szinte szó szerint ugyanígy látja az Allianz vezérigazgatója, Kozák Judit, de az Erste, valamint az UniCredit szakértője is. Az AXA-nál - tudtuk meg - a teljes devizahitelezés megszűnésének híre már nem okozott nagy rohamot, viszont az év elején januárban és februárban érzékelhető volt, hogy akik hitelfelvételt terveztek, igyekeztek még az első szigorítások életbelépése előtt beadni kölcsönkérelmüket.

Szerző(k):
B. Judit Varga
08.
02.
23:00

Messze még a kilábalás

A néhány éve még a bankok egyik fő üzleti területét jelentő ingatlanfinanszírozás mára alaposan háttérbe szorult. Az ágazat szereplői egyre kínzóbb forráshiányra, irreális banki elvárásokra panaszkodnak. A válságot kezelni tudó, tőkeerős, prosperáló vállalatok hitelezhetők - állították az OTP-nél. A legnagyobb magyar bank a lakásprojekteknél a nettó költség 50 százalékát, egyéb építőipari projekteknél az igazolt teljesítés 70-90 százalékát hajlandó finanszírozni. Az FHB 30-45 százalékos önerőt és 20-40 százalék körüli előértékesítést vár el - tudtuk meg Soltész Gergőtől, a bank vállalati igazgatójától. Mint hozzátette: a tényleges arányt több tényező is befolyásolja. Az FHB ugyanis kiemelt figyelmet fordít a beruházó referenciáira és a fejlesztés piacképességére (például elhelyezkedés, minőség, lakástípusok). Soltész szerint ezt azért is teszik, mert a vevők is jóval körültekintőbbek és minőségtudatosabbak lettek. A fejlesztések megítélésénél kiemelten fontosnak tartja az UniCredit is a megfelelő helyszínt, a megváltozott piaci környezetben is életképes projektkoncepciót, valamint a fejlesztő stabil pénzügyi hátterét és kellő szakmai tapasztalatát. Elismerték, hogy a bankok önerő- és előértékesítési/előbérleti elvárása magasabb, mint a válság előtt, de - tették hozzá - ezt a komoly szándékú, hosszú távon is az ingatlanüzletágban gondolkodó építtetők/fejlesztők teljesíteni tudják.

Szerző(k):
B. Judit Varga
08.
02.
23:00

Gyorsan hátrálnak az intézmények?

A pénzügyi intézményekre kirótt vaskos különadóba - úgy tűnik - igencsak gyorsan beletörődtek a piaci szeplők. A takarékszövetkezetek tulajdonképpen önként jelentkeztek a teherviselésért, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója pedig, aki a korábbi kormány idején élesen bírált egy ilyen intézkedést, most üdvözölte azt. Mintha a Magyar Bankszövetség elnöke, Erdei Tamás (aki korábban lemondással is fenyegetőzött a "bankadó" bevezetése esetére) is irányt váltott volna. Rossz nyelvek szerint ebben szerepet játszhat, hogy ő az állam által esetleg megszerezni kívánt MKB elnök-vezérigazgatója (mások egészen más irányultságot vélnek felfedezni). Elég meglepő módon a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) múlt heti, a pénzügyi intézményekre, így a biztosítókra is kirótt különadóval foglalkozó sajtóközleményével kapcsolatban az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója, Bartók János tudatta: továbbra is meghatározó, biztos szereplő kíván maradni a magyarországi életbiztosítási piacon.

Szerző(k):
B. Judit Varga