A lakosság hitelterheinek enyhítésére megtakarításai és fogyasztása csökkentésével válaszolt, illetve visszafogta hitelfelvételét. Ezzel párhuzamosan a banki oldalon beszűkültek a lakossági hitellehetőségek, a bankok szigorúbb feltételeket támasztanak az ügyfelekkel szemben: megnövekedtek a fedezetelvárások és jelentősen nőttek a kamatok. A lakosság mindemellett érzékenyen reagált a gazdasági környezet őt érintő változásaira és lehetőségeihez képest növelte megtakarításait. A munkahely elvesztésétől való félelem, illetve a fogyasztáshoz szükséges előtakarékosság a megtakarítások növelésének irányába hatott. Mindebből az is következik, hogy a lakosság továbbra is elsősorban a kevésbé kockázatos befektetéseket keresi - hangsúlyozta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember úgy véli, a biztonságos megtakarítások esetében a lakosság mostanában jellemzően 6-7 százalék körüli kamatot vár el, és ha a betéti piacon ez a kamatszint már nem elérhető, akkor fordul a valamivel kockázatosabb befektetések felé. Az ország javuló megítélése megállíthatja a kamatemelési sorozatot, ami ismét a bankbetéteken kívüli befektetési lehetőségeknek kedvezhet.
Időközben azonban Vízkeleti szerint fontos változás történt a befektetői attitűdben: egyre többen barátkoznak meg a hosszabb távú megtakarítások gondolatával. Ennek köszönhető, hogy a tartós befektetési számla és a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) fokozatosan egyre jobban beépül a köztudatba. Az ezeken a számlákon elhelyezett pénzt a befektetők szívesebben helyezik el pénzpiaci alapoknál izgalmasabb konstrukciókba, előbbi esetében népszerűek a tőkevédett, határozott futamidejű, 5 éves alapok, utóbbi esetében pedig a részvény-, illetve a vegyes alapok is.
