Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A harmadik negyedévben a pénzügyi vállalkozások közül csak a faktoringgal foglalkozók tudták növelni kihelyezéseiket - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb adataiból. Ez egybecseng a lapunknak nyilatkozó szakemberek véleményével, a bankok többsége jelentős növekedést érzékelt ezen a területen (Napi Gazdaság, 2010. november 26.). Egyértelműen látszik, hogy a faktoring már elfogadott módja a finanszírozásnak, nem kell félnie egy vállalatnak sem attól, hogy ez a megoldás rossz fényt vet rá a vevői körében - mondta lapunknak Molnár Tamás, az MKB speciális termékekkel foglalkozó igazgatója.
A PSZÁF-adatokból azonban az is látszik, hogy a faktorálás sem kockázatmentes, a válság itt is hatott, bár a lejárt követeléseknél az első félévhez képest a harmadik negyedév valamivel kedvezőbb lett.
A faktoring mintegy lakmuszpapírként jelzi, ha valahol fizetési nehézségek jelentkeznek; persze ez nem jelenti azt, hogy a követelés nem térül meg, egyszerűen csak jó indikátora a gazdasági folyamatoknak - mondta el Soós Gábor, az UniCredit Factoring vezérigazgatója. Természetes, hogy ezen a területen is érzékelhető a fizetési határidők kitolódása, a fizetési késedelmek növekedése - ismerte el Tari István, az Erste faktor ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, saját portfóliójuknál egyiknek a mértéke sem haladja meg a kritikus értéket, de az elmozdulás iránya egyértelműen jelzi a negatív tendenciákat. A CIB Faktornál az elmúlt időszakban sem romlott a portfólió minősége - állította Gál Gaszton vezérigazgató. Hasonlóról számoltak be lapunknak az OTP-nél is. Az MKB Bank stratégiai partneri együttműködésben dolgozik az Euler Hermes Hitelbiztosítóval - hangsúlyozta Molnár, ami szerinte olyan többletszolgáltatás, ami a mostani, fizetési nehézségekkel terhes időszakban rendkívüli jelentőséggel bír. Mint kifejtette: ez is hozzájárult ahhoz, hogy a portfólióminőségük 2010-ben egyáltalán nem romlott. Ügyfeleik számára az esetek döntő többségében be tudták hajtani a vevőiktől a követelés összegét. Ha erre - legfeljebb néhány ilyen eset fordult elő - nem voltak képesek, úgy a hitelbiztosító kifizette ügyfeleik számára a vevői követelés összegének 90 százalékát.
Molnár igyekezett eloszlatni azt a tévhitet is, hogy a faktorálást a költségek miatt sok cégnek meg kell gondolni. A kondíciók évek óta minimális mértékben változtak, a díjakat a válság sem növelte jelentős mértékben meg, sőt jelenleg inkább a csökkenés irányába indultak el a folyamatok. Az MKB-nál a megvásárolt vevői követelésre annak futamidejére az ügyfél akkora kamatot fizet, melynek mértéke semmivel nem különbözik egy átlagos bankhitel kamatköltségétől. A faktordíjként pedig minden megvásárolt számla után néhány tized százalékpontos, maximum 1-1,5 százalékos a teher. Ez - állította Molnár - a faktoráláshoz kapcsolódó direkt költség, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy ennél a finanszírozási formánál nem kell szerződéskötési díjat fizetni (ez jelentős költség a hiteleknél), valamint nincsen rendelkezésre tartási jutalék sem.
