Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már elindult a BISZ Credit Reference (CR) rendszere, tehát a pozitív adóslista - legalábbis elméletben - már Magyarországon is működik. Már tavaly 157 pénzügyi intézmény (köztük 20 bank is) csatlakozott a rendszerhez. Nagy Róbert elnök-vezérigazgatótól megtudtuk, a BISZ Zrt.-nek a CR rendszer beindítására eddig 159 szerződött partnere van. Az adatfeltöltés folyamatos, ugyanakkor - állította Nagy - azt is látni kell, hogy a hitelezési tevékenység visszaesése miatt az új szerződésekhez kapcsolódó adatbevitel sebessége is lecsökkent. Terveik szerint a CR szolgáltatás keretében az adatlekérdezést a jövő évben indítják el.
Hiányosságok persze - derült ki a bankok nyilatkozataiból - jelenleg még az adatbázisnál is bőven akadnak. A CIB Bank - tudtuk meg a hitelintézettől - csatlakozott mind a CR-hez, mind a CRIF olasz adósnyilvántartó hivatal által üzemeltetett teljes (tehát a nem, illetve hátralékosan, de jól fizetőket is tartalmazó) rendszerhez. Mint hangsúlyozták: mindkét nyilvántartás önkéntes, az ügyfelek explicit hozzájáruló nyilatkozata után szolgáltatnak adatot, és csak addig, amíg az ügyfél ezt a nyilatkozatot vissza nem vonja. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy mindkét rendszerbe akkor kezdjék az adatszolgáltatást, amikor megbizonyosodtak arról, hogy ennek folyamata és it-támogatása is hibamentesen működik. Ennek kidolgozása, illetve a pozitív információk feldolgozásának, kezelésének kialakítása még csak munkafázisban van, így a hozzájárulások gyűjtését egyelőre nem kezdték el. A Budapest Bank ennél is hátrább tart. Mint lapunk érdeklődésére elmondták: támogatják egy teljes körű, az egész piacra kiterjedő pozitív adóslista létrehozását. Az ehhez való csatlakozást mérlegelik, de végleges döntés még nem született ez ügyben.
A CR szolgáltatáshoz már az előző évben csatlakozott UniCreditnél is kiemelték, hogy támogatják az Európa több országában jól működő pozitív listás adósnyilvántartást, mert az az ügyfeleknek előnyt jelenthet, hiszen így a bankok több információ alapján dönthetnek a hitel jóváhagyásakor és az a jó fizetési múlttal rendelkező ügyfeleknek olcsóbbá tenné a hitelhez jutást. Hozzátették viszont, hogy valós értékű pozitív adóslistáról csak akkor lehet beszélni, ha a lista teljes lesz, azaz nem esetlegesen dől el, ki szerepel rajta és ki nem. A Volksbank is már 2009-ben belépett, és a pénzintézetnél azt tapasztalják, hogy ügyfeleik nyitottak a hozzájárulás megadására. Mint elmondták: a korábbi adósok körében is magas az érdeklődés és a csatlakozási szándék. A Volksbank szakértői szerint a CR-nek köszönhetően rövid távon az ügyfelek kevesebb adminisztrációval, dokumentumigénnyel, esetleg zaklatásnak tűnő kérdéssel találják szembe magukat, könnyebben juthatnak hitelhez. Mint hozzátették: egy tökéletesen működő rendszer esetén hosszú távon az is elképzelhető, hogy a bankok jobb szűrési feltételek mellett tudnak hitelt kihelyezni, ezzel csökken a nem fizető adósok aránya, és ez hatással lehet a hitelek árára is. Ez azonban hosszú távon valósulhat meg, és csak akkor, ha minden bank és ügyfél része a rendszernek. Igazán kedvező hatást a rendszertől a CIB-nél is csak hosszú távon várnak.
