Tíz hónappal az indulást követően az MKB aktív netbanki felhasználóinak negyede használja - változó intenzitással - a személyes pénzügyek funkciót. A modul egy könnyen elérhető tervező eszköz a magánköltségvetéshez, amely a havi kiadások és bevételek könnyebb nyomon követhetőségében nyújt komoly segítséget. Az újdonságra fogékony ügyfelek egyre gyakrabban használják magát a NetBANKárt is: növekvő gyakorisággal veszik igénybe annak akár meglévő, már ismert funkcióit, valamint kártyás költéseiknél az MKB- bankkártyákat preferálják. Ezek a tranzakciók ugyanis automatikusan láthatóvá válnak a személyes pénzügyek funkcióban. A szűk egy évvel ezelőtti bevezetés óta eltelt időszak fontos tanulsága volt, hogy az ügyfeleket viszonylag kevéssé hozzák lázba a mélyebb, részletesebb elemzési lehetőségek, sokkal inkább a gyors és egyszerűen átlátható, azonnali információszerzésben látják a szolgáltatás erősségét. Ez megszabja a további fejlesztések irányát is: a bank úgy szeretné bővíteni a szolgáltatást, hogy az ügyfelek akár teljesen automatizált módon is pontos, átfogó, ugyanakkor átlátható és érthető képet kapjanak pénzügyeikről. Az MKB NetBANKár szolgáltatásán belül a személyes pénzügyek menüpont alatt található új funkció lényege, hogy részletesen kimutatja, hogy mire költöttünk a számlánkról egy adott hónapban és ezek hogyan viszonyulnak a bevételeinkhez. A program előnye, hogy a kártyás, illetve a számláról történt levonások automatikusan sorolódnak kategóriákba, majd ezt az eredményt a saját elképzeléseink szerint cizellálhatjuk: alcsoportokba rakosgathatjuk, tetszés szerint áthelyezhetjük másik kategóriába. Ezt ráadásul nem is kell minden alkalommal megtennünk, a funkció ugyanis tanulékony, megjegyzi a trükköket.
A bank nem is titkolja, hogy a segédeszközzel a kártyás, illetve átutalásos vagy csoportos beszedési megbízások felé szeretné terelni ügyfeleit. A készpénzes költések ugyanis teljes manualitást igényelnek: a rendszer csak a készpénzfelvételt érzékeli, amit a házipénztárba "könyvel be". Ezt követően már egyenként kell megadnunk, mire ment el a felvett pénz. Ez egyfelől eléggé időrabló tevékenység, hiszen szinte mindennapos feladatot adhat, másfelől több nap elteltével már ember legyen a talpán, aki megmondja, mire költötte az automatából felvett pénzét. MKB-s kártyát használva viszont nem kell minden egyes költést külön felvinni a gépre. Az akár automatikusan, akár manuálisan bekategorizált tételekről a program elemzéseket és grafikonokat készít, amelyek szemléletesen mutatják be kiadásaink szerkezetét. A modul tervezésénél arra is figyeltek, hogy riasztásokkal figyelmeztesse használóját, ha valamire túl sokat költ. Ehhez be kell állítanunk egy - akár az elmúlt időszak tapasztalatai alapján optimalizált - felső határt egy-egy költéscsoportra. A funkció pedig gondoskodik arról, hogy már a limit megközelítésekor intő jelzést kapjunk, elkerülendő a nemkívánatos túlköltést. Magyarországon egyelőre kevés hasonló kezdeményezéssel találkozhatunk. A CIB honlapján található kalkulátor például csak abban segít, hogy a havi kiadásaink és bevételeink összegzésével rájöhessünk, mennyit tudunk félretenni egy-egy hónapban és ezzel milyen összegre tudunk szert tenni az elkövetkező években. A Raiffeisen honlapjának egyszerűbb kalkulátorai pedig abban szolgálnak iránymutatással, megéri-e számunkra igénybe venni a bank egy-egy szolgáltatását.
