Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalkozások és a lakosság után immár a nonprofit szektor is a pénzintézetek célkörébe került. Az érdeklődés kölcsönös - mondta el Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója (képünkön), aki szerint ugyanis ma már mind több nem profitorientált szervezet és egyéb intézmény helyez komoly hangsúlyt pénzügyeinek optimalizálására. Ők egyre inkább olyan tudatos pénzügyi gazdálkodást kezdenek kialakítani, amely eddig döntően csak a vállalatok sajátja volt. Ezek a szervezetek immár versenyeztetik a pénzintézeteket és komoly elvárásaik vannak a számlavezető vagy éppen hitelnyújtó bankkal szemben. Tehetik - mondja az üzletfejlesztési igazgató -, hiszen ma már bizonyos intézmények (egyházak, iskolák, múzeumok, diplomáciai képviseletek), vagy épp érdek-képviseleti szervek (kamarák, szakmai szövetségek), alapítványok komoly vagyon felett diszponálnak - egy-egy befektetési döntésük akár több száz milliós összeget érint. A számukra nyújtott szolgáltatások színvonala épp ezért ma már komoly versenytényező - a Commerzbank szerencsére támaszkodhat anyabankja tapasztalatára és a hazai nonprofit szervezetekkel kialakított másfél évtizedes kapcsolatára. Ezek jegyében például a társaság speciális számlacsomagot dolgozott ki a nonprofit szervezetek számára. Emellett rendkívül sikeres a hitelintézet pénzügyi tanácsadói tevékenysége, ahol - a Commerzbank világhálózatának köszönhetően - a több országban működő szervezetek számára a helyi gyakorlat/környezet ismeretében tudnak segítséget nyújtani.
Lovas Emese szerint a szektoron belül az elmúlt időszakban kiemelt figyelem fordul a felsőoktatási intézmények felé. Ezek az intézmények az elmúlt években számottevő fejlesztésekbe kezdtek, a beruházások finanszírozásához devizahiteleket vettek fel. Lovas Emese elmondta: az idén több olyan felsőoktatási intézmény kereste meg a bankot, ahol komolyabb árfolyamveszteséget kellett realizálniuk az elmúlt időszakban, és most a Commerzbankkal közösen dolgoznak ki megoldást a problémákra. Ugyancsak árfolyamgondokkal szembesültek azok az intézmények, amelyek ppp-projekt keretében hajtották végre fejlesztéseiket, most viszont ennek következtében devizában, konkrétan euróban jelentkeznek fizetési kötelezettségeik. Ebben a helyzetben a Commerzbank szakembere szerint aligha mindegy, hogy egy 20 éves futamidejű elkötelezettségnél egy intézmény mennyit fizet a jövőben a deviza megvételekor, épp ezért - ha már induláskor ez nem történt meg - fedezeti ügyletekkel tervezhető lett volna a fizetési kötelezettség.
A költségvetési intézmények számára a mindennapi likviditás biztosítása érdekében sok esetben az időszakosan - jellemzően évente kétszer - kiutalt támogatások előfinanszírozására is szükség van. Lovas Emese hangsúlyozza: természetesen itt nem a finanszírozási rések átmeneti betöltéséről és a problémák eltolásáról van szó, hanem a pénzügyek optimalizálásáról. A bankok számára kellő hívószó lehet, hogy minden intézmény alaposan megtervezett költségvetést készít és több szerződéssel is biztosítva vannak mind a kötelezettségeik, mind a bevételeik. Ezek nyomán egy intézmény bevételi és kiadási oldala - az alapfunkciók tekintetében - tervezhető, s így finanszírozható például folyószámla jellegű hiteltermékkel. Kockázati oldalról az intézményrendszer biztosítéka lehet - fejtette ki a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója - például az állami forrásokból érkező bevételek bankra történő engedményezése, de az is, ha az intézmény az adott bankszámlán egy bizonyos éves forgalmat bonyolít le.
