Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavaly folyósított lakáshitelek száma felére, összege majdnem egyharmadára csökkent 2008-hoz képest - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A pénzügyi intézmények 2009-ben mindössze 56 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 323 milliárd forint értékben. Ez az előző évhez képest az engedélyezett hitelek számában 62, összegében 66 százalékos csökkenést jelez. A KSH adatai szerint a második félévben a visszaesés ugyan csekélyebb ütemben, de folytatódott. Ebben az időszakban közel 26 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 142 milliárd forint értékben. Az első félévhez képest az engedélyezett hitelek számában 15 százalékos, összegét tekintve 21 százalékos volt az esés.
Különösen megsínylették a válságot a kölcsönök "utaztatására" szakosodott hitelközvetítők. A hitelkiváltások száma ugyanis tavaly az előző évhez képest 85 százalékkal mérséklődött, értéke pedig közben a tizedére zsugorodott. Nem csoda, hogy az ügynökök más terepen (tipikusan ilyenné váltak például a nyugdíjpénztárak, ahol meg is ugrott az átlépések száma) kezdtek próbálkozni, hiszen a 2009-ben köttetett nem egészen hatszáz, mindössze hárommilliárd forint összegre rúgó ügylet aligha tudott számukra megfelelő megélhetést biztosítani. Ezzel egyébként - a szakértők szerint a válság egyértelmű jótéteményeként - megszakadt a hitelkiváltások évek óta tartó felfelé menetelése. Ezen a téren 2007-ben a számok 82 százalékos növekedésről tanúskodnak, az ügynökök által megmozgatott állománynál pedig mintegy három és félszeres volt a növekedés. Még a 2008-as (a válság által már érintett) esztendő is 28, illetve 50 százalékos bővülést hozott. Nyilvánvalóan nehéz azonban úgy átvinni valakit egy másik bankhoz, hogy a piaci szereplők egyike sem törekszik bővítésre.
A KSH szerint a lakáshitelezési visszaesés tükrözi a pénzpiaci válság egész éves hatását a hitelintézetek hitelpolitikájára és a lakosság hitelfelvevő képességére. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy az alaposan beszűkített lehetőségek, a korábbi töredékére csökkenő kedvezmények mellett is teret tudtak nyerni az állami támogatású kölcsönök. Ez is csak úgy mehetett végbe, hogy miközben az engedélyezésen belül az államilag támogatott hitelek száma és összege nem változott, a támogatás nélküli hitelek esetében drámai volt a zuhanás. Mindennek eredményeképpen a tavaly engedélyezett lakáshitelek negyede volt állami támogatású, szemben a 2008-as, tíz százalék alatti részaránnyal.
Átrendeződés persze más téren is bekövetkezett. Mint a KSH rögzíti: a bankok által 2004-ben bevezetett devizahitelek száma és összege 2008-ig jelentősen nőtt: 2004-ben az összes hitelállomány összegének egytizedét sem érte el, 2008 végére meghaladta a felét. 2009-re viszont ez a dinamikus növekedés megállt. Míg 2007-ről 2008-ra a teljes hitelállomány összege közel 25 százalékkal, a devizaalapú állomány pedig 62 százalékkal emelkedett, addig 2008-2009 között a teljes hitelállomány és a devizaalapú állomány összege stagnált. A devizakölcsönök tavaly a második félévben az engedélyezett hitelek számának közel 57 százalékát, összegének 69 százalékát tették ki, szemben az egy évvel korábbi 79, illetve 88 százalékos aránnyal. Persze a devizahitelek azért nem tűntek teljesen el.
A folyósított hiteleket cél szerint vizsgálva az építésre és új lakás vásárlására folyósított hitelek összegének aránya 2008 végén 26 százalék volt, 2009-ben 39 százalék fölé emelkedett. A használt lakás vásárlásához nyújtott hitelek aránya az előző év végi 64 százalékról 52 százalékra mérséklődött. Ezzel szintén egy évek óta tartó trend fordult meg. Változás még, hogy 2009 második felében egy ügyfél részére átlagosan 5,5 millió forint összegű lakáshitelt engedélyeztek, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 20 százalékos csökkenés (a korábbi években az átlagos hitelösszeg folyamatosan emelkedett). Az átlagos futamidő viszont nem változott.
