Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az összesített adatok alapján is jól látszik, hogy a betéti kamatok esetében a bankok szinte azonnal követték a jegybanki kamatcsökkentéseket. Az alapkamat a 2008-as csúcspontjához képest ez év februárjára (ez a legfrissebb rendelkezésre álló teljes adatsor) 5,75 százalékponttal csökkent, a lekötött betétekre pedig átlagosan ez idő alatt 5,42 százalékponttal fizettek kevesebbet a bankok. Ebből egyébként úgy tűnik, hogy a betétesek valamivel kedvezőbben jártak, mint ha a kondíciók egyenesen az alapkamathoz kötöttek lettek volna. Ez azonban persze csak az érem egyik oldala.
A forinthitelek esetében ugyanis az átlagkamat közben 0,5 százalékponttal emelkedett. A lekötött betétek és a hitelek kamatkülönbözete majdnem hat százalékponttal hízott. Ebben persze szerepet játszott az is, hogy a válság hazai terjedése brutális betéti kamatversenyt indukált a pénzintézetek között. Ez pedig abban is megmutatkozott, hogy a banki marzs novemberre az utolsó valódi "békehónaphoz" képest majdnem 2,5 százalékponttal csökkent. Mára a betéti verseny teljesen elcsitult, nem kevéssé egyébként annak köszönhetően, hogy a bankok hitel/betét aránya a kívánalmaknak megfelelően javult.
Mindebből azonban az is következik, hogy az idén már nem tévedünk nagyot, ha a forrásköltségek bonyolult számítgatása helyett (ezekről üzleti titokra hivatkozva nem is adnak semmilyen információt a bankok) a banki hasznot a forintbetétek és a forinthitelek különbözete alapján próbáljuk - meglehetősen leegyszerűsítetten - megítélni. A marzs pedig a lekötött betétek és a hitelek között februárban 18,4 százalékpont volt. Abban az esetben, ha a lakosság által elhelyezett összegeknél a látra szóló betéteket, a folyószámlákon tartott összegeket is figyelembe vesszük, akkor a bankok már több mint 20,5 százalékpontos nyereségre tesznek szert alaptevékenységük, tehát a betétgyűjtés és hitelnyújtás révén. Utóbbi egyébként még négy százalékponttal sem magasabb a 2008-as novemberinél (szemben a lekötött betétekhez mért mintegy hat százalékponttal). Ez az érték pedig azt a - tapasztalatból egyébként is érzékelhető - folyamatot mutatja, hogy egyre több bank száll ringbe magasabb kamatot ajánlva a lekötetlen pénzekért.
A kamatok alakulásával kapcsolatban érdemes azt is megvizsgálni, hogy az átlagok mennyiben követik a pénzpiaci mozgásokat. Az összehasonlításhoz a jegybanki alapkamat helyett a bankközi átlagkamatokat használtuk. A korrelációs együttható a lekötött betétek és a bankközi átlagkamat között 2003 januárja és 2010 februárja között 0,88, ami szinte tökéletes együttmozgást jelez (a szám maximálisan 1,0 értéket vehet fel). Ugyanez a mutató a bankoknál elhelyezett teljes összeg (tehát a látra szóló is) esetében 0,72, ami még mindig erőteljes kapcsolatról tanúskodik. Az átlagos hitelkamatszint és a bankközi kamat között viszont ugyanebben az időszakban mínusz 0,05 (tehát gyakorlatilag nem létező) a korreláció. Az így kirajzolódó kép alapján tehát megállapítható: van mit vizsgálnia a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (mint arról beszámoltunk, 30 bank esetében ellenőrzik, érvényesítették-e a magatartási kódex azon kitételét, amely szerint a kedvező irányú változást is érvényesíteni kell ügyfeleiknél).
