A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz egyre több panasz érkezik fogyasztói csoportok miatt. Az elmúlt hónapokban több ilyen tevékenységet szervező vállalkozás is megjelent a piacon, amelyek sok helyen reklámozzák szolgáltatásaikat. Mivel a hirdetéseket olvasók jelentős része továbbra sincs tisztában azzal, hogy mi is az a vásárlói klub, a három hatóság összegyűjtötte a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat. Mint figyelmeztettek: a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások általában nem rendelkeznek a reklámokban feltüntetett összegekkel és nem állnak kapcsolatban bankokkal sem, amelyek rendelkeznének ezekkel. Ezek a cégek nem bankok, így semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem végezhetnek, hitelt nem nyújthatnak. A befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem bármilyen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat.
Ha a fogyasztói csoport tagja az aláírástól számított 30 napon belül meggondolja magát és szeretné felbontani a szerződést, akkor egy tízezer forint körüli összeg kivételével a már befizetett regisztrációs díjat és havi részletet, illetve részleteket a fogyasztói csoportot szervező vállalkozás visszatéríti. Amennyiben "előtörlesztést" vállal a következő közgyűlésre, úgy a szerződéstől a közgyűlés napjáig állhat el. Érdemes ugyanakkor odafigyelni arra - hangsúlyozzák a szervezetek -, hogy a leendő tagoknak a szerződés megkötésekor általában egy-két havi részletet kell befizetniük, így az elállási idejük a közgyűlés napjáig - amely akár a szerződéskötést követő napra is eshet - lerövidül. A 30 napos határidő leteltével vagy a közgyűlés után a fogyasztói csoport tagja csak rendes felmondással szüntetheti meg a szerződést. Ilyenkor azonban a regisztrációs díjat nem, a már befizetett pénzt pedig csak a futamidő végén, de kamatok nélkül kapja vissza.
