Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csúcshoz képest ugyan jelentősen csökkentek, azonban továbbra is többletköltséget tartalmaznak a fedezeti ügyletek árai. Az Erste Bank szerint a teljes konszolidációhoz a külföldiek kezében lévő forintban denominált eszközök jelentős növekedésére lenne szükség. Mint megtudtuk: az Erste a válság kezdete óta változtatott az alapletét-követelményeken. A korábbi 3-8 százalék közötti óvadéki követelmények jelentős mértékben emelkedtek, a közeljövőben azonban az alapletéti követelmények csökkentését tervezik. A Budapest Bank tapasztalata szerint a devizapiaci műveletek árazásának megítéléséhez a hazai kockázati felárak (cds) nyújtanak segítséget. Itt pedig a spreadek a válság óta közel harmadára estek vissza, de még így is a válságot megelőző érték dupláján állnak.
Az MKB-nál viszont érdeklődésünkre azt állították, hogy a származékos ügyletek árazása, a spread és az ügyletek mögé megkövetelt fedezetnagyság a válság kirobbanása előtti szinteken van. Ráadásul kiemelték: fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a forint és az euró közötti kamatkülönbözet jelentősen csökkent, ebből adódóan ugyanannál a spot árfolyamnál ugyanarra a lejáratra vonatkozó határidős ügyletek alacsonyabb határidős árfolyam mellett köthetők meg.
Földi Balázs, a Commerzbank treasury üzletágának igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy a válság csúcspontján tapasztalt devizapiaci spreadek mára jelentősen szűkültek. A szakember szerint a nyugodtabb piaci környezet és az ügyfelekért folytatott élesebb verseny a piaci spreadek további szűkülését vetíti előre. Az OTP Banknál sommásan csak annyit közöltek, hogy a kockázataikat kezelő ügyfelek részére a határidős ügyletek kötésének feltételei változatlanok.
