Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az online fizetési tranzakciók száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly az előző évhez képest 51,3 százalékkal ugrott meg. Az ilyen fizetésre alkalmas virtuális plasztikok száma pedig majdnem harmadával nőtt, miközben a forgalomban levő bankkártyák száma összességben némileg csökkent. A netkártyák így az összes plasztiknak már majdnem a három százalékát teszik ki, szemben a 2008-as 2,1 százalékkal.
Az OTP - mondták el a legnagyobb magyar banknál - több lakossági számlacsomagjához kapcsolódóan (Net, Prémium, Elektronikus) is kínál virtuális MasterCard típusú bankkártyát. Az Ersténél úgy látják, hogy feltehetően azért nem terjed még jobban az internetes kártyahasználat, mert a felhasználók fokozottan félnek a lehetséges visszaélésektől. Ennek ellenére a biztonságosabb internetes vásárlást biztosító virtuális plasztikok száma a banknál 2008 decembere és 2009 decembere között közel 60 százalékkal nőtt. A CIB online számlacsomagja keretében díjmentesen kínálja a virtuális plasztikot, ami itt is egy különálló alszámlához kapcsolódik, és csak internetes vásárlásra alkalmas. Az ügyfélnek tehát csupán akkora összeget kell rá átvezetnie a vásárlást megelőzően, amennyi a vásárlás lebonyolításához szükséges. Egyértelműen látszik az a tendencia, hogy ügyfeleink - hangsúlyozták a banknál - egyre gyakrabban és egyre kisebb értékű vásárlásokat is végeznek ezzel a típusú bankkártyával.
A CIB-nél azonban azt is kiemelték, hogy a netes vásárlások számának növekedésében nem feltétlenül az internetkártya típusú megoldások jelentik a növekedés katalizátorát, hiszen valamennyi dombornyomott kártya, illetve a kibocsátó bank által internetes fizetésre engedélyezett elektronikus típusú kártyák is alkalmasak világhálós vásárlásra. A kártyás fizetések számának növekedését - tették hozzá - főleg az jellemzi, hogy egyre több webáruház kínálja ezt a fizetési módot. Ezt igazolja az MNB jelentése is, amely szerint közel 60 százalékkal nőtt a kártyás fizetést alkalmazó kereskedők száma.
Ezt támasztja alá az Erste is, ahol több lehetőséget is kínálnak ügyfeleiknek a bankkártyával interneten történő vásárlásokhoz. Az elektronikus kártyák egy része és a dombornyomott kártyák mindegyike alkalmas interneten keresztül történő vásárlásra, bár - tették hozzá - a virtuális kártya a bank más kártyatermékeihez képest nagyobb biztonsággal teszi lehetővé az internetes kártyahasználatot.
Az UniCreditnél úgy gondolják, hogy netkártya helyett egy annál egyszerűbb megoldást kínálnak ügyfeleiknek. Az interneten gyakran vásárlók számára itt erre a célra elkülönített alszámlát nyitnak a hozzá tartozó kártyával, amiket a már bevált védelmi eszközökkel (token, sms) látnak el.
A Budapest Bank - mondta el Turny Ákos, az elektronikus csatornák üzletágának vezetője - azoknak az ügyfeleiknek, akik interneten is szeretnék használni a kártyájukat, erre a célra alkalmas elektronikus vagy dombornyomott kártyát kínál, és azt javasolja, hogy a kártyához tartozó vásárlási limitet mindig tartsák alacsonyan, és csak akkor emeljék meg a kívánt összegre, amikor vásárolni kívánnak, elkerülve ezáltal a visszaélés lehetőségét.
Kifejezetten netkártyaterméket nem ajánl ügyfelei számára a Raiffeisen sem, de kártyáik nagy részével itt is bármikor végezhetők online vásárlási tranzakciók. Mint hozzátették: mivel a bankpiacon jelen lévő kártyák szintén hasonló tulajdonságokkal bírnak, ez magyarázhatja az ügyfelek érdeklődésének hiányát a kifejezett netkártyák iránt.
Az OTP tapasztalatai szerint a netkártya birtokosai elsősorban nemzetközi internetes tranzakciókra használják a virtuális plasztikot. Az MNB adatai szerint értékben valóban a külföldi fizetés vezet, de a tranzakciók többsége azért belföldön zajlik. Ezen a téren is mintha megindult volna azonban a változás. Míg ugyanis a belföldi online vásárlások száma 43,5 százalékkal nőtt egy év alatt, a külföldi tranzakcióknál 61,3 százalékos volt a dinamika. Értékben ugyanakkor a hazai fizetések emelkedtek erőteljesebben.
