Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A húszszázalékos mértékű kamatadó 2006. szeptember elsejei bevezetése - annak a rendelkezésnek köszönhetően, hogy a korábban lekötött vagy befektetési alapba helyezett állományok lejártukig, illetve likvidálásuk időpontjáig, bármikor legyen is az, mentesek az adó alól - drasztikus változásokat hozott a piacon. A hivatalos adatok is azt mutatják: több mint 500 milliárd betétforint mozdult ekkor meg, de új források is érkeztek. Hogy ebből a tortából minél nagyobb szeletet hasíthassanak ki, az előző évben a forduló időpontjára meglehetősen sok akciót időzítettek a bankok, de ezek eredményével már korántsem voltak annyira elégedettek, mint 2006-ban. Úgy tűnik, az idén már alig vert hullámokat ez a változás, bár ezt a kérdést a piaci szereplők meglehetősen eltérően látják. A Raiffeisennél azt gondolják, hogy a "kamatadós" állományok nagy része lejárt, újra szabadon bekerült a forráspiacra. Hasonlóan vélekednek a K&H-nál is. A Budapest Banknál (BB) érdeklődésünkre kifejtették: az ügyfeleknek rendszeresen szükségük van fogyasztási célra az évekkel ezelőtt elhelyezett pénzük egy részére. Tapasztalataik szerint így a kamatadómentes megtakarításokat nagyobb részben inkább a fogyasztási döntések befolyásolják, a rövid időre szóló akciós ajánlatok kevéssé. A pénzeszközök azon része, amely a kamatadó bevezetésére reagálva a magas kamatajánlatokat részesítette előnyben, rövidebb időtávokra aprózódott; a betétek jórészt lejártak - mondták el az OTP Banknál. A legnagyobb magyar hitelintézet ezzel együtt forrásgyűjtését nem bízta a véletlenre. Komplex nyári megtakarítási programját július 14-én indította el.
Simon Zsolt, az Erste Bank lakossági termékfejlesztési igazgatója szerint nem jellemző, hogy az ügyfelek a 2007 augusztusában lejárt betéteiket újra hosszú távú betétbe fektették. A kamatadó bevezetésekor egy egyszeri hatás érvényesült, ami mára teljesen kisimult, többek között azért is, mert a nyár általában nem a megtakarításokról szól.
Ennek ellenére Simon Zsolt szerint a 2006 augusztusában lekötött pénzek egy részére továbbra is érdemes odafigyelni, még akkor is, ha ez már csak egy kis része a két évvel ezelőtt lekötött megtakarításoknak.
Bár az állományok évről évre csökkennek - hangsúlyozták a CIB-nél -, még mindig jelentős nagyságot képviselnek. Természetesen érdemes az ezeket elhelyező ügyfelekre külön is odafigyelni, hiszen ők gondosan kezelik megtakarításaikat. A tavaly meghirdetett hasonló akció alkalmával - tudtuk meg - a takarékszövetkezeti integráció hitelintézeteinek betétállománya 18 milliárd forinttal nőtt, ami azt mutatja, hogy mindenképp érdemes ringbe szállni ezen megtakarításokért. Az UniCredit viszont már a kamatadó bevezetésekor gondoskodott az idei évről. Mint kifejtették: 2006 augusztusában nagyon sikeres volt a hitelintézet kétéves betéti ajánlata. Az UniCredit már idén májustól vonzó, az eredeti lekötés nettó kamatát további két évre biztosító terméket dobott piacra (ennél a kamat évi 9 százalék, ami a rövidebb futamidőknél is jónak számít) korábbi, kétéves betétes ügyfelei számára. Az érintett ügyfeleik jelentős része már élt is ezzel, nem hagyva a döntést az utolsó pillanatra.
Az akciós betéti ajánlatok tárháza egyébként jelenleg (főként az amerikai jelzálogpiaci válság forrásszűkítő hatása miatt) igencsak bőséges. Az OTP már említett programja keretében egyaránt kínál kedvező forintlekötést, devizamegtakarítást és a hosszabb távban gondolkodóknak kombinált termékeket. Az MKB augusztus közepétől Hozamsuli - választható portfólióra épülő - termékét kínálja. A kombinált megoldásoknál a bankok szinte számháborút folytatnak egymással. Úgy gondoljuk - fejtették ki a K&H-nál -, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben a két számjegyű kamatok azok, amelyek miatt az ügyfelek nagyobb eséllyel mozdítják meg a pénzüket. A betétek árazása - tették azonban hozzá - természetesen nem csak ilyen "marketingszempontoktól" függ. A csomagot alapvetően az alapkezelői és a biztosítói termékajánlatok határozzák meg, a piaci viszonyok a futamidőt és a kamatmértéket alakítják. A 8,5-8,6 százalékos jelenlegi piaci (Bubor) szintek mellett - ismerték el - rövid távon a magas betéti ajánlatok nem lehetnek önmagukban nyereségesek. Kisebb rizikójú a mix betétek alkalmazása, ahol a negatív betéti marzsot ellensúlyozni tudja a befektetési alapok vagy életbiztosítások upfront (kezdetben felszámított) díjbevétele. A K&H azonban - állították a banknál - a fogyasztói jelzésekre reagálva inkább az egyszerűbb betéti termékeket helyezi fókuszba, ahol a magas kamatajánlat miatti rövid távú veszteséget a későbbi, ajánlott és nem kikényszerített, hosszabb távú termékek értékesítéséből szerzett jövedelemből reméli. A Raiffeisennél azt gondolják, hogy a reklámértékre figyelemmel akár tovább is emelkedhet a kamatszint, de ezzel párhuzamosan várhatóan csökken a mixelt termékben a lekötött betéti rész aránya.
A marketing értékű kamatszint a Takarékbank szakértőinek véleménye szerint jellemzően a kamatadó évfordulóin csúcsosodik ki ilyen mértékben, az éppen lejáró betétek átcsábítása érdekében. A takarékszövetkezeti integráció hitelintézetei augusztus 11. és szeptember 11. között új betét elhelyezésénél 9,25 százalékos kamattal kampányolnak. A nem újonnan hozott állománynál a szintén akciós kamat összegsávtól és futamidőtől függően 8,25-8,75 százalék. A takarékoknál az idei betéti akció nem tartalmaz befektetési kombinációt.
A két számjegyű betéti kamat - állítják a BB-nél - akkor lehet reális, ha más szolgáltatásokat is igénybe vesz az ügyfél. Fontos viszont a korrekt és részletes tájékoztatás. Előfordulhat viszont, hogy már magával a betéttel kapcsolatban sem elég a kamatról tájékozódni, hiszen van olyan pénzintézet, amely úgy kínál két számjegyű kamatot, hogy betétlekötési díjat számít fel, amit rögtön elhelyezéskor levon a tőkéből.
