A környezetvédelem terén számos projektet harangoztak be az elmúlt években, s ezek többsége jelentős uniós támogatást is elnyert. Sajnos napjainkban úgy látszik, hogy a kezdeti lendület megtört, a projektek megvalósítása csúszik, ami egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorja a projektgazdákat - mondta el Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója. Mint kifejtette: a pár éve tervezett költségvetés az áremelkedések és egyéb piaci körülmények együttes hatására messze nem tartható, a késlekedés pedig gyakran veszélyezteti a már elnyert uniós pénzek lehívhatóságát is. A jelenleg futó kisebb projekteket egyre gyakrabban állítják össze úgy, hogy akár uniós forrás nélkül is megvalósíthatóak legyenek, így a támogatásról szóló pozitív döntés és a kapcsolódó forrás a projekt gyorsabb megtérülését segíti elő, viszont az uniós forrás megítélésekor egy késedelmes döntési folyamat nem veszélyezteti a megvalósulást.
A CIB szakértői szerint a környezetvédelem különböző területein jelentős beruházások szükségesek és várhatóak. Ezek jelentős része meghatározó önkormányzati részvétellel valósulhat meg, de az önkormányzatok hazai rendszere és helyzete - fogalmaztak meglehetősen finoman a banknál - nem könnyíti meg a fejlesztések megvalósítását.
A helyzetet röviden úgy foglalták össze, hogy különböző okok miatt nem zökkenőmentesen, de azért érzékelhető részeredményekkel zajlik a folyamat.
A gondokat ismertetve nem óvatoskodik viszont a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke, Kovács László. Értékelése szerint miközben Magyarországon az elmúlt tíz évben a hulladékkezelés valamennyi területén kiépültek a szükséges kapacitások, az alkalmazott technológiákban túlsúlyos a hulladékok ártalmatlanítása. A közeljövő legfontosabb feladatának ezen a téren a környezetvédelmi és gazdasági szabályozók összhangba hozását tartja. A szennyvízkezelés területén is a korábbi évekhez nem mérhető fejlődés tanúi lehettünk az elmúlt években. Ugyanakkor - tette hozzá - a projekt talán túlságosan is kiemelt volta miatt a rendelkezésre bocsátott támogatás felhasználása a pályázati rendszer hiányosságai miatt is sokszor pocsékoláshoz vezetett. A létesített regionális rendszerek esetenként túlméretezettek, de gyakran hoztak létre akkor is önálló szennyvíztelepet, amikor ésszerűbb lett volna egy közeli meglévő egységhez csatlakozni. Az így kiépült rendszerek beruházási költsége esetenként indokolatlanul nagy és gyakran felesleges kapacitásokat tartalmaznak. Ennek már most érzékelhető következménye a szennyvízkezelés költségeinek rohamos növekedése, ami a rövidesen megjelenő felújítási igény miatt csak növekedni fog. A vezetékes vízellátásnál jó hír, hogy a lakosság és az ipar ellátásához szükséges vízmennyiség rendelkezésre áll. Gondot okoz viszont a folyamatosan növekvő előállítási költségek miatt csökkenő fogyasztás árnövelő hatása. A mai ellátó rendszerek legnagyobb hányada húsz-negyven évvel ezelőtt létesült, de nem ritkák - főként Budapesten - a százéves vezetékek sem. A vízellátó rendszerek egyre növekvő felújítási költségeinek fedezete nem látszik biztosítottnak.
