Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A projektfinanszírozás az utóbbi években a bankok egyik sikerágazatának számított. A kihelyezések szinte mindenütt igen dinamikusan nőttek. Ebben az évben azonban - mondták el a CIB Banknál - a bankszektort érintő likviditási válság, a forrásköltségek általános - bár remélhetőleg csak átmeneti - növekedése kedvezőtlenül érinti ezt a területet is. Az MKB szakembereinek véleménye szerint továbbra is stabil növekedés várható ebben a szegmensben, de a növekedés biztosan elmarad a hitelválságot megelőző időszakban tapasztalttól. A K&H Bank szerint a projektfinanszírozás továbbra is vonzó finanszírozási technika marad a beruházók és a bankok számára a kialakítható egyedi struktúrák miatt, annak ellenére, hogy a potenciális üzleti lehetőségek átmenetileg nem - vagy csak lassú ütemben - növekednek majd. A körülmények változásának hatására - hangsúlyozták - a banki versenytársak finanszírozási politikája is elmozdul a korábbihoz képest konzervatívabb struktúrák irányába. Az MKB a határon túli ügyletekben lát jelentős potenciált, amit persze ki is szeretne használni.
A bankok projektfinanszírozási tevékenységében - mint az az összesített adatokból jól látszik - igen nagy súlyt képviselnek az ingatlanok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben ki is fejezte ezzel kapcsolatos aggályait. Az ingatlanfinanszírozás valóban többszöröse jelenleg a többi szegmensnek, ez azonban - a MKB szakértői szerint - leginkább azért van így, mert ez a piaci szegmens lényegesen nagyobb potenciállal bír a többinél.
Az ingatlanfinanszírozás, ezen belül a lakásfinanszírozás dinamikus felfutása - vélik a K&H-nál - az elmúlt években több tényező együttes hatásának az eredménye. A dinamizáló hatások között érdemesnek tartották kiemelni a lakásfinanszírozási és -vásárlási támogatások bevezetését, de Magyarország uniós csatlakozását is, ami nyilvánvalóan fűtötte az árszínvonal fokozatos követésére vonatkozó várakozásokat. Az ingatlanok mellett szól még a viszonylag gyors projektkifutási időszak, a jelentős építőipari kapacitás és know-how, valamint az olcsó munkaerő rendelkezésre állása. Magát a tendenciát ez a bank sem tartja feltétlenül kedvezőtlennek mindaddig, amíg a kapcsolódó kockázatokat (például a devizahitelek árfolyamkockázata) megfelelően kezelik.
Az ingatlanfinanszírozás valóban túlsúlyban van bankunk projektfinanszírozásában - ismeri el a CIB. Ez azonban szerintük csak részben az ingatlanfejlesztések és -befektetések területén tapasztalható boom következménye. Az ingatlan vezető pozíciójában szerepet játszik az egyéb szektorokban (például energia) különböző okok miatt - itt a szabályozási környezetet emelték ki - érzékelhető lassulás, illetve stagnálás. A lapunknak válaszoló hitelintézetek közül csupán a Commerzbank az, ahol nem az ingatlan viszi a pálmát, ez a pénzintézet tudatosan tartja távol magát ettől a területtől. Továbbra is igen magas viszont a Takarékbank portfólióján belül az ingatlanfinanszírozások aránya. Hozzátették viszont: egyre több tapasztalatra tesznek szert az energiaszektor, a telekommunikáció, illetve egyéb szolgáltatók és néhány termelő ágazat beruházásainak finanszírozásában, ügyleteinek strukturálásában is. A K&H Bank üzletpolitikája - tájékoztatták lapunkat - hagyományosan a diverzifikált portfólióépítésre, az ésszerű kockázatvállalásra épül. Ennek megfelelően az ágazatok szerinti megoszlás is kiegyensúlyozott: az ingatlanfinanszírozás részaránya körülbelül 23 százalék, ennek azonban meghatározó részét (több mint 70 százalékát) a kereskedelmi célú ingatlanok (irodaházak, kiskereskedelmi és bevásárlóközpontok, raktár- és logisztikai bázisok, valamint kiemelt szállodai projektek) alkotják. A portfólió további negyede kötődik az energetikai szektorhoz, illetve hasonló nagyságrendet képviselnek a különböző infrastrukturális, telekommunikációs és ipari projektek. A fennmaradó mintegy 25 százalék pedig részben speciális strukturált ügyletekhez, akvizíciófinanszírozáshoz, részben pedig az alacsonyabb kockázati profilt képviselő szindikált bankhitelnyújtáshoz vagy állami kockázati elemet tartalmazó ügyletekhez kötődik. A kihelyezett hitelállomány meghaladja a 300 milliárd forintot, ami a teljes vállalati hitelkihelyezés mintegy ötödét jelenti.
