Egyre több háztartásra jellemző a többféle hitel (például személyi, autó-, árukölcsönnel, áruhitellel), amelyeknek visszafizetése jelentős terhet jelent a családi költségvetésben. Ebben a helyzetben megnövekedtek az adósságrendezésre szolgáló hiteltermékek, többek között a versenyképes árazású, devizaalapú jelzálogkölcsönök iránti ügyféligények - indokolja a Citibank piacra lépését a svájcifrank-, illetve az euróalapú szabad felhasználású jelzálogkölcsönnel. Ilyen konstrukció (talán éppen az előbbi okból) egyébként már szép számmal akad a piacon. Több ezzel kapcsolatban meghirdetett akció (például az OTP Banké) éppen a múlt héten lejárt, az UniCredit kampánya viszont február végén indult. Úgy tűnik tehát, hogy az adósok valamelyik piaci szereplőnél mindig találnak akciós feltételeket.
A Budapest Bank (BB) kifejezetten adósságrendező elnevezéssel kínál szabad felhasználású, jelzálogalapon nyújtott terméket. A bank a kölcsönt akár a magas közüzemi díjhátralékot felhalmozóknak, de még korábbi hitelükkel megcsúszóknak (régebbi elnevezéssel BAR-listásoknak) is hajlandó folyósítani. Csodák persze nincsenek. A BB ezt a terméket kockázatalapon árazza, az elvégzett hitelképességi vizsgálat és ingatlan-értékbecslés alapján több termékkategóriát alakítottak ki, így az adósra nehezedő terhek is különbözőek. A legrizikósabb ügyfeleknél a kölcsön felső határa 20-25 millió forintra csökken, a teljes hiteldíj pedig svájcifrank-alapon és akciósan is 9,8-10,92 százalékra emelkedik. Ilyen különbség van szinte minden banknál, sőt az is általános, hogy miközben a szóba jöhető ügyfélkört kiemelik, a hozzájuk kapcsolódó magasabb terhekről nem esik szó. A CIB szabad felhasználású devizakölcsönénél (bármilyen hangzatos néven kínálják is, minden megoldás tulajdonképpen ilyen egyszerűen is meghatározható) szintén a jobb adósokra érvényes kondícióit teszi közzé.
Az OTP Bank több jelzálog típusú kölcsönt is kínál, ezeknél pedig a devizanem szintén az ügyfelek választásán múlik. A legnagyobb magyar bank azonban még nem hangsúlyozza az adósságrendező funkciót (persze, a szabad felhasználású kölcsönöknél az ilyen "pántlikázás" időnként kicsit vicces is, kivéve, amikor a bank átvállalja a másik hitelintézet felé az ügyintézést). A teljesség igénye nélkül még megemlítjük, hogy az MKB úgynevezett magánhitelénél legalább kétmillió forintot kell felvennie az adósnak, ami akkor is csak a felére csökkenthető, ha több terméket is igénybe vesz az ügyfél.
