Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A verseny hatására alaposan megváltozott a bankok lakáshitelezési gyakorlata. Nem véletlenül rögzíti a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke közös - elsősorban egyébként a jenhitelek kockázataira figyelmeztető - ajánlásában aggódva, hogy az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70 százalékát. Az ügyfeleknek persze határozottan előnyösek ezek a változások. Lapunk számításai szerint ugyanis régebben a vételár felét sem voltak hajlandóak finanszírozni a bankok (a mintegy 80 százalékra értékelt ingatlan 60 százalékára nyújtottak többnyire csak hitelt).
Az Erste Bank szerződött értékbecslő cégekkel dolgozik, ezért általános gyakorlatról a pénzintézet nem tudott ugyan beszámolni, de mint megtudtuk: öt százaléknál nagyobb eltérés nem jellemző, általában a vételárhoz közeli a forgalmi érték is. Az értékbecslésben szereplő piaci érték és a vételár közel azonos lesz - tájékoztatta lapunkat a Raiffeisen -, ha a felek a valós piaci keresleti-kínálati viszonyok figyelembevételével határozták meg az ingatlan adásvételi szerződésben rögzített vételárát. Pontos statisztikával az Allianz Bank sem rendelkezik, de náluk és az MKB-nál sem jellemző, hogy az adásvételi szerződésben szereplő vételártól jelentősen eltérne az értékbecslő által megállapított forgalmi érték.
Persze akadnak szigorúbb hitelintézetek is. A CIB Bankkal kapcsolatban álló értékbecslők a vételárhoz képest körülbelül 85 százalékra értékelhetnek egy ingatlant. Az értékbecslők - fejtették ki a K&H Banknál - egyedi helyszíni szemlét követően határozzák meg a forgalmi és a hitelbiztosítéki értéket (HBÉ) is. A HBÉ meghatározásakor az ingatlanok egyedi jellemzői és a mikrokörnyezet is számít. Nehéz pontosan meghatározni, hogy mekkora is az eltérítés pontos mértéke a HBÉ és a vételár között, de a diszkont használt lakásoknál 10-15 százaléktól indul, míg új lakások esetén is minimum 5 százalékot tesz ki. A banki ingatlan-értékbecslés meglehetősen konzervatív az OTP-nél is, így a bank által figyelembe vett érték általában inkább a piaci ár alatt van - mondták el.
A finanszírozási arány a K&H szakemberei szerint alapvetően a bírálati módtól (tisztán fedezetalapú, fedezetalapú, jövedelemalapú, illetve magas finanszírozású termék) függ. A különböző finanszírozási módokhoz bankonként más kulcsok kapcsolódnak, a K&H-ban ez 50, 70, 80, illetve 95 százalék. Az Allianz esetében 60-80 százalék, biztosítással és külön fedezet bevonásával pedig 110 százalék (a pótfedezet mindenütt növelheti a finanszírozási hányadot). Új építésű társasházi lakást a Raiffeisennél jövedelemtől függően akár önerő nélkül is lehet vásárolni az úgynevezett Önerőminimum opció (magas finanszírozás) igénybevételével. Használt lakóingatlan esetében ez a bank is elvár önerőt, ennek mértéke azonban - mondták el - az ingatlan elhelyezkedésétől és az ügyfél jövedelmétől függően a szokásos 10 százalékos foglalónál is kevesebb lehet. Mint hozzátették: a finanszírozási arány a jövedelemigazolás nélküli igényléseknél természetesen alacsonyabb. Jövedelemigazolás esetén, településminősítési kategóriától függően az OTP-nél a hitel/hitelbiztosítéki érték arány legfeljebb 60-90 százalék. Jövedelemvizsgálat esetén a kölcsön összege az FHB-nál a fedezetül elfogadott ingatlan(ok) bank által megállapított értékének 80, illetve 60 százaléka. Ha az adós nem igazol jövedelmet, akkor ez az arány mintegy tíz százalékkal csökken. Itt is van azonban magas finanszírozási hitelkonstrukció, amikor a kölcsön a HBÉ 100-110 százalékára is rúghat. (Piaci információk szerint azonban az FHB értékbecslői a legrigorózusabbak.) Az MKB átlagosan a vételár 75 százalékáig hajlandó a megfelelő jövedelmet igazoló adóst finanszírozni, tisztán fedezetalapon ez az arány 60 százalékra rúg. Az MKB Hitelcsúcs termékével jövedelemvizsgálat mellett akár 95 százalékos hitelhányad is elérhető.
